Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. március 25. - 1. A Közgazdaságtudományi kutatás néhány problémájáról. Előadó: dr. Háy László, a MTA lev. tagja - 2. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője - 3. Előterjesztés címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 4. Egyéb
III. Az uj mechanizmus által támasztott követélményok, a kibocsátásunk irá&fci gyakorlati igények egyetemi mércéjén mérve, képzésünk hiányosságait röviden a következőkben határozhatjuk meg: •lom tudtuk véghezvinni az okaatási reform egyik sarkalatos elvét: képzésünk gyakor1atiasabbá tételét. Ennek egyebek kost oka a közgazdaságtudomány egyes ágainak viszonylagos elmaradottsága, valamint tervgazdálkodási rendszerünk korábbi tipusc, l'ermész ;t oson e téren is vannak részleges eredményeink, de a korábbi helyzeten nem sikerült alapvetően változtatni. Molyok ennek tünetei? a./ Aldpvoűő szakjainkon a tantárgyi struktura /lásd a IV. fejeset 2/a pontjáf olyan, hogy a kifejezetten gazdasági ismereteket nyújtó /makro-, mikro- ás agaza ti/ tárgyak kb. egyharmadát képezik a tanulmányi ido összes óraterhelésének. Viszont a közgazdászképzés kiegészítésére szolgáló tars- ás segédtudományi, valamint ideológiai tárgyak, továbbá a nyelvoktatás 3o-4o %-os /nyelvigényJS szakokon jo J-OS/ súllyal szerepel. Módszertani tárgyaink /matematika, statisztika, számvitel, szociológia/ és a szakszemináriumok együttes keretén belül tul nagy helyet foglalnak el az un. alapozó tárgyak, s viszonylag kismértékű/az összóraszám 7-13 ví>-a/ a gazdasági alkalmazás begyakorlását célzó diszciplínák /köztük a szakszemináriumok/ aránya, b./ A képzési cél szempontjából lényegos^ ismoroteke.t mind az oktatásban, mind a hallgatók fejében - több, itt nem elemezhető ok miatt - gyakran háttérbe^ szor ítják az e szempontból kevésbé lényeges ismeretek. Sokszor éppen a leglényegesebb ismeretek válnak haszontalanná /az ezekre történt ráfordítás válik c_él_j_át_ tévesztei;t befektetéssé/ annak folytán, hogy nem jut kellő ido' begyakorló oktatásukra, Ilymódon sok mindent tanul r de alapos an _ ^cjvp^scíH^ tud a hallgató. A lényeges tudnivalókat épp ugy, mint a - bár szüksége?, de - kevésbé lényegeseket főképp a vizsga kedvéért jegyzi meg, hogy azután jó esetben ugyanannyit elfelejtsen az ismeretek mindkét fajtájából. Tehát mire a tanultak alkalmazására kerülne sor az életben /sőt, gyakran már a szakszemináriumi munkában/, az emlé -esetéből azok mar régen kiestek.
