Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-3otárása után mehetünk a minisztériumhoz, hogy adjanak béralap emelést, - amivel természetesen egyetért. Ilyen meggondolások alapján lehet kiszűrni azokat a gondolatokat is, amelyek szükségesek a jobb bérrendszer kialakításához. Az elvtársaknak meg kell érteniök, ho yha a Minisztérium ilyen kéréssel fordult az egyetemhez, nagyon nehéz más javaslatot hozni. Állitja, hogy az előterjesztett javaslat az egyetlen lehetőség, amit ilyen elképzelések alapján ki lehet hozni, természetesen finomitani lehet. A mennyiséget nem akarták a javaslatban fetisizálni, bár a Minisztérium arra is felszólított, hogy etikai norma alapján próbáljuk kialakítani a bérezést. Véleménye szerint vannak az ellenérv k mögött olyan nézetek, amelyek kényes kérdéseket me£ kivánnak kerülni. la az elvtársak ugy látják, hogy az előterjesztés nem alkalmas, nem ragaszkodik hozzá, de ennél jobbat nem tudtak hozni. Elsősorban saját álláspontját képviseli; Miesz elvtárs ugyancsak furcsa helyzetbe került, mert az előzetes viták során sok esetben szinte tiltakozott. De ez a furcsa neiyzet a ainisz— térium leveléből származott. :lem tehetjük meg, hogy a Minisztérium levelére, amely a meglévő béralapok alapján bizonyos ösztönzőbb rendszert kiván, teljesen negatívan reagáljunk, közgazdasági szempontból sem, mert vannak benne bizonyos tartalékok és ezeket jobban fel lehet használni. R i e s z Miklós: A hozzászólók kezdettől fogva érzékeltették, hogy tudják, milyen nehéz helyzetben voltak a javaslat készitoi. Mem emiitették még azt a korlátozó feltételt, hogy rendkivül rövid időt kaptak a javaslat elkészítésére. Mem egy ilyen anyagot kértek, hanem részletes végrehajtási utasitást. Sz nem volt megoldható, a november végéig meghosszabbított határidőben sem. Tudatában voltak, hogy a bérrendszerre vonatkozó javaslatokat várnak, bár annak alapelveit a mult év márciusában kidolgoztuk. Az a nagy veszély fenyegetett, hogy kidolgozunk egy oérrendszert és bevezetjük 1967-ben kísérletileg, ugy, hogy már az 1968-as fedezete sincs biztositva. Az a helyzet következhetett volna be, hogy 1968-ban bárcsökkentést kellett volna bevezetni, mert csak egyszeri források álltak volna rendelkezésre. Ilyen feltételek mellett nem lehetett bérrendszert kidolgozni. Bedő elvtárs hozzászólásával kapcsolatban: tegyük fel, hogy feltárjuk a tartalékokat, még mindig egyáltalán nem biztos, hogy ösztönzőbb bérrendszerre lehet felhasználni, mert lehet, hogy létszámfejlesztésre, külső óraadók dijának növelésére lesz szükség stb. A bizottság ilyen kevés adat birtokában nem látta tisztán a jövőt, hogy a tartalékokat mire lehet felhasználni, ösztönzésre, vagy a reformmal kapcsolatos igények kielégi tésáre.