Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

k lét 3'zámmegtakaritással kapcsolatban reálisabbnak érzi azt, hogy az Egyetemen inkább létszámigény jelentkezik, nint felesleg. Az Ipar Tanszék korábban kikalkulálta azt, ho, y a belépő diplomamunka-védések milyen létszámi ényt jelente­nek. Kimutatta, hogy 2 fő teljes évi munkáidéjét"igenyb e ve­szi ez a munka. Ugyanez jelentkezik nyilván egy sor más tan­székén is. Tehát a 28o.ooo Ft-os tétel, amely a betöltött és be ne töltött státuszok különbözete, ill. meg nem felelő státuszon állók között jelentkezik, kicsit illuzórikus. Amit űobrovits elvtárs emlitett: számolni kell január 1. után is előléptetésekkel, gyakornokok, tanársegédek előléptetésével stb. ügyetért azzal, hogy az oktatás felsőbb státuszaiban lévők fizetési szinvonala alacsony, szélesebbre kell húzni a mezőnyt, de nem szabad elfelejteni, hogy most ugy néz ki a helyzet, hogy a tanársegédek átlagkereskete valahol a mun­kás átlagkereset körül mozog - l.Soo Ft körül van - tehát van alulról való feszités is és csak az egyik oldalt nézni rendkivül veszélyes volna. i-t.zzal feltétlenül egyet kell érteni, hogy bizonyos megtaka­rítások eszközölhetők, ezeket célszerű és indokolt az ügye­temen ésszerűbb elve.-, alapján szétosztani. De akkor tulajdon­képpen ennek a többletnek a szétosztásáról van szó és a Minisztériumnak nem kellene ennyire részletekbe menő előter­jesztést adni, hanem azt kimunkálni - de reálisabban, minden fórummal megbeszélve - a jövő év első negyedében, hogy mekko­ra megtakarítások lesznek és ezek birtokaban nagyjából ezen elvek szerint megtenni a javaslatot. De először a forint­összeget kell ismerni, ez meghatározza, hogy mit ás hogyan lehet teini. Meg kell szivlelni az elhangzott jogos észre­vételeket ahhoz, hogy a reform szellemében lépjünk előre. Nagyobb szabadságra van szükség a gazdálkodásban. Varga Sándor: Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél jobb rendszert lehet kialakitani, amely jobban ösztönöz. Azzal az adottsággal azonban számolni kell, hogy a felsőoktatás bérszínvonala.2o-25 M-kal el van maradva. Uj bérkonstrukciót, amely ösztönzőbb, jobb, anélkül, hogy a bérszínvonal problé­mát megoldanánk, nem lehet kialakitani. Bz olyan kérdés, amelyben az ügyetemi Tanács nagyon határozottan állást fog­lalhat és a Minisztérium felé továbbithát. Az anyagban vannak figyelemreméltó javaslatok, ez a munka bizonyos eredményekkel járt, de sok ellentmondással bir .és ahelyett, hogy a problémát lényegében megoldaná, bizonyos mértékben vakvágányra viszi a dolgot. Felk kellene vetni a Minisztériumnak az Egyetemi Tanács mint kollektiv testület részéről, hogy nem érthető, hogy a művelődésügyi Liniszten miért nem teszi lehetővé, hogy pótlólagos forrásokat kapcso junk be. Ila el vagyunk maradva 2o-25 kai, miért nincs err lehetőség? Pl. a Közgazdász Továbbképző tagozat bevétele ma is számottevő és a jövőben méginkább az lesz. Ilyen forrá­num 1­erre

Next

/
Thumbnails
Contents