Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

- 25 ­sokból megfelelő összeg alakulhat ki, amely már más lehető­ségeket biztosit. Az iparban és más területeken is a gazda­sági egységek lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos belső tartalékok feltárása esetén azt a bérek növelésére fordit­sák. Ez 1964 óta gyakorlat, korábban 5o, jelenleg '75, sőt loo ,5-át fordíthatják erre a célra. Miért nem tesz lehetővé a művelődésügyi tarca ilyen megoldásokat azokon a terüle­teken, ahol a bérszínvonal el van maradva? Ugy tűnik, ho.?y Kádár elvtára kongresszusi zárszava tartalmazott is utalá­sokat a kvalifikált munka jobb megbecsülésére. Véleménye sze­rint az Egyetemi Tanácsnak nagyon'határozottan állást kell foglalnia ebben a kérdésben. Íz olyan kérdés, amelyet a kö­vetKező időszakban nyugodtan, átgondoltan fel kell mérni, számitásba kell venni a pótlólagos forrásokat és a minisz­tériummal megállapodásra kell jutni e tekintetben, a további munkának ez lehetne az előfeltétele. Elképzelhető, hogy en­nek tisztázásához több hónapra, esetleg fél évre is szükség lesz. Ea ezekben a kérdésekben dűlőre jutunk, azután lehet ujabb fázisban konkrét bárkonstrukciót kialakitani, amely­nek kidolgozásához az elmúltban hónapokban folytatott munka hasznos adalékokat nyújthat. K y i 1 a s József: Az a határozott x.ie 0győződése alakult ki, hogy egyetlen ut lenne járható: mindenki, akinek vannak ész­revételei, ezeket Írásban rendelkezésre bocsátaná. Vélemé­nye szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy ilyen anyagot kell csinálni. Az egyetemeken, kutatóhelyeken egy aereg visz­szás dolog van. .ía ilyen javaslat készül, kötelességünk azo­kat a problémákat, visszásságokat, amelyek fennállnak és meg­oldási módjukat feltárni. Abban lehetne most megállapodni, hogy az Egyetem Tanács azon tagjai, akiknek vannak észrevételeik, meghatározott időn be­lül bocsássák a rektor rendelkezésére ás egy szálesebbkörü bizottság készitene átfogó javaslatot a Minisztérium számára. Ilyen munkához érdemes hozzáfogni. Belementünk abba a bevett gyakorlatba, hogy a Minisztérium, az utóbbi időben igyekszik a munkát különböző óranormákkal mérni a különböző tanszéke­ken, jóllehet egészen más feltételek vannak. Ugyanakkor sok országban már ott tartanak, hogy az egyes munkások munkáját is egyénileg értékelik. Vannak bizonyos területek, ahol ilyen módszerrel lehet mérni, de elfogadott nézet, hogy bizonyos alapkutatásokat végző területeken ez nem helyes. B e d ő Gyula: A vitában tulajdonképpen két kérdésről van szó. Az egyikre irányul a javaslat ás ezzel foglalkozunk ke­vesebbet és a másik kérdésről beszélünk többet. A fő kérdés az, hogy a munkadijazásra fordítható alappal ésszerűbben gazdálkodjunk mint jelenleg. Véleménye szerint ezzel kapcso­latban ki lehet és talán ki is rcell uolgozni egy javaslatot, amely ésszerűbb gazdálkodási javaslat vonatkozhat a jelenleg rendelkezésre álló alappal való gazdálkodásra ás vonatkozhat a megnövelt alappal való gazdálkodásra.

Next

/
Thumbnails
Contents