Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-23háttérbe szorult sok tekintetben és helyes volna, ha ezt újra viasza tudnánk állitani ás anyagiakban nem teremtenénk olyan feszültségeket, amelyek részben ma is megvannak és később még jobban meglesznek. Tehát a Minisztériumnak kell döntenie bizonyos kérdésekben. Nem hiszi, hogy belemehetünk túlságosan konkrét javaslatokba. Nagyon sok egyetem gazdasági vezetője és rektora nagyon figyeli a Közgazdasági Egyetemet, hogy itt mi történik. Volt gazdasági igazgató, aki elmondta, hogy félve figyelik az Egyetemet, mert ha mi bizonyos precedenst teremtünk, könnyen átháríthatják más egyetemekre is. Nagyfokú meggondoltságra intettek bennünket ebben a kérdésben. A Pénzügyminisztérium Kollégiuma tárgyalta a költségvetési szervek gazdálkodási rendszerének korszerűsítését ás egyöntetű állásfoglalás volt, hogy nagyon nyugodtan, inkább észazerüsitésekkel ás a vadhajtások nyesegetésável kell előrehaladni, mert nincs ok a kapkodásra. Elnök : Közbevetőleg megjegyzi, hogy Dobrovits elvtárs javaslatai nagyon ésszerűek, tökéletesen illenek egy olyan javaslatba, amit a Minisztériumhoz felterjesztünk. Nem mi döntünk az uj gazdálkodásról, hanem javaslatot teszünk. Ha megítélésünk szerint bizonyos dolgok kellékei az uj rendszernek, akkor ezt meg kell irni a Minisztériumnak. 0 1 1 á Lajos: Utalva arra, amit Pach elvtárs mondott: az Egyetem részére presztizs-kérdás, hogy javaslatokat tegyen, másrészt hogy javaslatai megalapozottak legyenek, ehhez szorosan hozzátartozik, amit Pach elvtárs hangsúlyozott. Óhatatlanul kritikával kell illetni a Minisztériumot azért a levélért, amelyet az előbb Pach elvtárs emiitett. Olyan korlátozó feltételek vannak ebben a levélben, amelyeket figyelembe véve nemi lehet lényegesen előrelépni, még kísérleti jelleggel sem. A javaslatokat az SZ3 is megtárgyalta és ott is eléggé szkeptikus állásfoglalásra jutottak a vitában résztvevők. Az volt az egyöntetű vélemény, hogy a bevezetendő premizálási javaslat nem járhat az oktatóknál keresetcsökkenéssel. Ezt indokolttá teszik azok a körülmények, amelyek az egyetemi oktatók bérezésére jelenleg jellemzőek, de az is, amit Csanádi elvtárs emiitett, hogy a múltkori bérrendezésnél milyen gyakorlat alakult ki. Az egyenlősdi irányába való hajlandósag nem kizárólag a mi Egyetemünk gyakorlata, ez általaban a költségvetési szerveknél igy van. Ha elfogadjuk azt, hogy fizetéscsökkenéssel ne járjon, akkor csak a többiétmegtakaritás az, ami megjelenik ujabb felosztási tételként. E töbo-^ letmegtakaritás az anyagban szereplő számvetés szerint elegge labilis ás viszonylag kis összeg, nehéz meghatározni ennek konkrét nagyságát, akár fái évre előre is. Nincs egy sor olyan kérdés felvetve, ami lenyegesen moaositnat^a a ttalKulált összegeket.