Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. május 15. - 1. Jelentés a MSZMP IX. kongresszusa anyagának feldolgozásáról. Előadó: dr. Kiss Arthur [!] elvtárs - 2. A mechanizmus reformjával kapcsolatban szükségessé váló módosítások a szocializmus politikai gazdaságtana oktatásában. Előadók: Berei Andor, Szabó Kálmán, Bedő Gyula elvtársak - 3. Egyebek

- 12 értelemben polemikus kifejtésére rendkivül nagy szükség van. Világossá kell tenni hallgatóink és ideológiai ellenfeleink előtt is, hogy mit jelentenek ezek a kategóriák a szocialista fejlődésnek ebben a szakaszában, araikor sok minden összekavarodni látszik és amikor ezeket a lehetőségeket az ideológiai ellenfelek igyekeznek kihasználni, s ezért a dolognak ezt a részét nagyon fontosnak tartaná. '"•' A társadalmi tulajdon problematikájának szabatos tárgyalását is nagyon fontosnak itéli. A burzsoá gazdaságtörténeti irodalomban gyakran - és egyre gyakrabban fordul elő,Vhogy a \f cu, «/ wui' marxisták túlbecsülik a terraelő4S?€«

ítársadalmi tulajdonának jelentőségét és sokan mondják, hogy most kezdenek a marxista közgazdászok rájönni arra, hogy tulajdonképpen eltulaaták ennek jelentőségét s most különböző korrekciókat fűznek ehhez, "amikor a piac tekintetében és sok egyéb vonatkozásban, ugy mond, lépéseket tesznek az ő irányukba. Ezért a társadalmi tulajdon problémája kivált Megérdemli, hogy nagy gonddal és elméleti szabatossággal közelitsük meg. Helyesíi azt a hangvételt, amely a problémákat élesen exponálja és igy erőteljesen juttatja kifejezésre az álláspontokat. Az előbb említettek miatt különösen fontosnak tartja a társadalmi tulajdon elkülönültsége problémájának nagyon alapos elvi és közgazdasági kimunkálását. Természetes, ha a szocializmus előtti termelési módok analógiájára hivatkozik, akkor ez az analógia sántit, hiszen ott az elkülönültség problémája nem valamilyen állami tulajdonban lévő termelőeszközökre, hanem magántulajdonban lévő termelőeszközökre vonatkozik, de ilyen problematika fennáll a feudális termelési módban épp ugy, mint a tőkésben. A feudális termelési móddal kapcsolatban egyik legnagyobb vitakérdése a marxista gazdaságtörténetnek a burzsoával szemben, hogy a feudális fejlődés ama szakaszán, amelyet virágzó középkornak neveznek, amikor az árutermelés, a paraszti árutermelés fejlődik, arról beszélnek, hogy a paraszti föld megközelítően vagy egyenesen tulajdon jellegű, és a feudális tulajdon elkülönül, széthasad. Ez állandóan napirendre kerülő vitakérdés. A marxista gazdaságtörténet, politikai gazdaságtan a tulajdon és aV^iasználat) kategóriáit alkalmazza, Marx elemzése nyomán. Hasonló problematika merül fel a kapitalista termelési módnál •a földjáradék-elmélet tárgyalása során. Amikor a klasszikus tőkés mezőgazdaság viszonyai kerülnek tárgyalásra, a földr UtatniUluúo tulajdon ésií^azdálkodás) megkülönböztetése, a tulajdonos és y tőkés bérlő viszonyának megkülönböztetése alapvető elvi kérdése a marxi földjáradék-elmélet kifejtésének. Nem állitja, hogy ezeket az analógiákat minden további nélkül alkalmazni lehet egy ilyen problematika megoldásában, hiszen ott nem társadalmi tulajdonban lévő termelési eszközöket illet az^elkülönültség,'' hanem magántulajdonban lévőket , azonban hogy kapcsolódjék Vági elvtárs felszólalásához és olyan egyéb gondolatokhoz, amelyek ezt már felvetették más értekezleteken is - a szocializmus politikai gazdaságtanának tárgyalását