Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-2oforrásokhoz is hozzá kell nyúlni, utalni kell arra, hogy pl. az Egyesült államokban korszakos tendencia a készletek növekedése. Vagy amikor ismertetjük a korszerű módszereket, nem árt megmutatni, hogy ezeket még nem alkalmazzák általánosan a tokás országokban sem. Ez vonatkozik a beruházás-gazdaságossági számításokra; amerikai gazdasági folyóirat felmérése szerint a tőkés vállalatok 9o %-ánál nem ezeket a módszereket alkalmazzák. B i k i c s István: Az anyag értékelését illetően egyetért a hozzászólókkal. A vita nagyon értékes, sejtése szerint azonban a hallgatásban egyesek részéről bizonytalanság érvényesül. Néhány kérdést szeretne emliteni, anélkül, hogy biztos lenne benne, hogy álláspontja helyes. A kongresszusi anyag feldolgozása az Egyetemen nemcsak ismeretek közlését jelenti, hanem a kongresszus szellemének, légkörének érvényesítését, mégpedig bizonyos önálló alkotó szellem érvényesítése szükséges. Ez elsősorban szemlélet kérdése. Az anyag első részével kapcsolatban: állami munkánkban é3 közéletünkben vannak bizonyos bürokratikus tendenciák, ami talán a gondolkodás hiányából vagy az utasitásos központi irányitás rendszeréből következik. Ez a veszély nagyon jelentős, éppen az uj mechanizmus időszakában; lényeges volna ezzel kapcsolatban az intenziv politikai munka. Üdvözölni kell a párt törekvését, hogy ennek ellenében a demokratizmus kibontakoztatását veti fel. Jobban kellene a párt-, szakszervezeti á3 társadalmi munkában azt a módszert követnünk, hogy a dolgozók alkotó öntevékenysége érvényesüljön. Hazafiság, internacionalizmus, nacionalizmus kérdése: ezzel kapcsolatban nevelomunkánkban azokat a formákat, "szokásokat", amelyek korábban is megvoltak, tudatosabban kellene alkalmazni. Ezekkel korábban az uralkodó osztályok nemcsak éltek, hanem vissza is éltek, pl. a nemzeti zászlóval, ünepekkel, hagyományokkal. Kekünk is meg kellene találni azokat a helyes módszereket, formákat, amelyek hozzá tartoznak ezekhez a problémákhoz. A hazafisággal kapcsolatban nem lehet eltekinteni attól, hogy elég 3zéles polgári, kispolgári rétegekkel állunk szemben, s a helytelen nézetek a munkásosztály körében is megtalálhatók. Ha nemzetközi méretekben tekintjük, még bonyolultabb a probléma, egy csomó hagyomány pozitiv és negativ hatásával kell számolni. A történelmi folyamatok bonyolultságát árnyaltabban kellene megközelíteni. Ez különösen vonatkozik a mai időszakra, amikor uj társadalom alakulásáról van szó. Marxista szemlélettel kell megközelíteni azt a problémát, mit jelent a polgári, kispolgári rétegek nézeteinek bizonyos mértékig való felhasználása és tudomásul vétele. Dialektikus folyamatra gondol, "megszüntetve