Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-192? >9 vezetés problémáját illeti, az egyetemi oktatás továbbfejlesztésének célkitűzései, a megoldás módozatai kialakultak az elmúlt tanévben. A következő tanévben lépnek be ezek a tárgyak, nagyon lényeges, hogy jó tartalommal töltsük meg. Ami a szervezést illeti, ezzel a problémával másfél éve a Müv.Min. foglalkozik, amely irányelveket fog kiadni, hogy az egyetaek vizsgálják meg ezt a kérdést és tegyenek intézkedéseket ezzel kapcsolatban. Megyeri Endre: Az anyagot hasznosnak, szinvonalasnak tartja. A vitával kapcsolatban ugy érzi, hogy a nacionalizmus jelenségei tekintetében pozitivabb értékelés szükség egész társadalmunkat tekintve is. Hozzá vagyunk szokva, hogy mindennapi problémákkal küszködve azokat a problémákat lássuk, amelyekben a nacionalizmus ma előfordul, de ha 15-2o évre tekintünk vissza, ugy tűnik, hogy igen jelentős eredményeket értünk el az egész országban és az egyetemi hallgatókat tekintve is. Tapasztalata szerint pl. a faji alapon álló nacionalizmusnak alig érezzük nyomait, ami pedig igen erős volt 1946-47-ben az akkori középiskolás és egyetemi rétegeknél. Ennek természetesen vannak nyomai és ezek ellen küzdeni kell, de háttérbe szorulását rendkivül fontos eredménynek érzi. Igaz, hogy szó van Romániával összefüggésben határkérdésekről, ezek azonban sulyuk tekintetében is mások. Emellett is nagyon fontosnak tartja, hogy a nacionalizmus eszmei indítékaival vitatkozzunk. Súlyosabb problémának érzi a nacionalizmus mellett a kozmopolitizmust, nem elsősorban a viselet, kultura területén, hanem az anyagi helyzettel és annak szemléletével kapcsolatban: ott a hazám, ahol jobban keresek. Ez a szemlélet az elmúlt 2o évben erőteljesebben terjedt el, talán elsősorban értelmiségi fiatalok között, véleménye szerint ez az e^yik fő veszély; igen nagy méreteket öltött, még tendenciájában is növekvő jelentőségű. Ez nem egyszerű probléma, de be kell oltani az emberekbe, hogy ebben az országban, itt kell megteremteni az anyagi boldogulás lehetőségeit. Ez sok vonatkozásban kisugárzik a munkaszellemre, a társadalmi ügyekhez való viszonynak is egyik negativ motivuma. Berei elvtárs érintette az ellentmondások tárgyalását, feltárását és ezek hatását a hallgatók között. Szeretné kiemelni, hogy sok múlik az ellentmondások tárgyalásán. Pl. a népgazdaság egyik lényeges problémája a készletek egészségtelen növekedése. ezt hallják a hallgatók, mi is mondjuk, azért is, hogy megismerjék a gazdasági problémákat, és tanitunk olyan módszereket, amelyekkel fel lehet venni a harcot ez ellen. Nem szabad, hogy kialakuljon a hallgatókban egy olyan felfogás, hogy csak a szocialista Magyarországon vannak ilyen tendenciák és ez azért van, mert korszerűtlen módszerekkel dolgozunk. Meg kell mutatnunk, hogy a tőkés országokban a módszerek kialakitása az üzemszervezésben jelentősen előrehaladt, de nem szabad olyan illúziókat kelteni, hogy ott minden jól megy. Ilyenkor tőkés