Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-12Elnök i Az anyagot szintén igen hasznosnak, tartalmasnak, szinvonalasnak tekinti. Erdei elvtárs nagyon helyesen emeli ki számos vonatkozásban az erkölcsi érdekeltség, eszmei-politikai nevelomunka, az eszmei inditékok jelentőségét és azt a követelményt, hogy ezt fokozni kell, ugyanakkor talán nem mindig kapcsolja össze ezt kellő meggyőző erővel az anyagi érdekeltség és az ebből fakadó lehetőségek me^javitása eszközeivel. Valóban vannak részben megfogalmazások, részben gondolatmenetek, ahol a kettő együttesét és összekapcsolásának lehetőségét kissé elfedik a mondatok. Erdei elvtárs fő célja az volt, hogpr az erkölcsi érdekeltség szerepét jobban kiemelje és helytálló, hogy erre nagy súlyt vetett, de bizonyára nem lehet teljesen egyetérteni olyan megfogalmazásokkal - pl, a 3, oldalon - amelyek szerint a munkásosztályt nézeteiben és állásfoglalásaiban nem befolyásolják egzisztenciális mozzanatok; nyilván ez nem áll igy ós nem is állhat igy, - vagy a későbbiekben is, amikor az a kérdés merUl fel, hogy a munka szerinti elosztás következetesebb megvalósítása milyen emelőerő lehet, ezt össze kellene kapcsolni az erkölcsi érdekeltségről helyesen mondottakkal, Eftdei elvtárs emliti a nemzetközi helyzet és a belső ideológiai-politikai helyzet alakulása közti összefüggést és azokra a káros illúziókra i3 utal, amelyek az 5o-es évek végén, a 6o-as évek elején merültek fel; nem fejti ki azonban a dolog másik oldalát kellően dialektikusan, frogy a nemzetközi helyzet feszültsége sem egyértelműen hat, ez is ellentmondásosan hat befelé, mert jelenthet mind negativ irányú, minő forradalmi helytállás irányába vezető mozzanatokat. Az ideológiai viták jelentőségét megfelelő súllyal emeli ki az anyag - többek között a 6. oldalon -, ez valóban rendkivül fontos, az elmúlt években folyt különféle ideológiai, társadalomtudományi viták valóban a fejlődés eszközei voltak. Több vonatkozásban azonban ugy érzi, hogy olyan pontra érkeztünk, amikor nagyon határozottan hangsúlyozni kell, hogy a különböző viták nem helyettesithetik a további alkotó-kutató munkát. Óvni kell attól - és erre már vannak is jelek hogy egyes vitázok az eddigi nézetek és felfogások bűvkörében fejtik ki álláspontjukat, anélkül, hogy ezt további kutatások, elemzések alapoznák meg. Más területeken is találhatók ilyen jelenségek, A következő időszakban elsősorban ennek az alkotó-kutató munkának elsődleges voltát kell tudományos vonalon hangsúlyozni, A szocialista hazafiság, internacionalizmus, nacionalizmus problematikájával kapcsolatban több utalás történik a történész-vitára. Nem volna helyes, ha a mai ülés ennek továbbfolytatása fórumává válnék, csak egy mozzanatra kiván kitérni. Az anyag igen helyesen hangsúlyozza, hogy a történész-vita nagyon kevés érdeklődést váltott ki. Sz az a vita, amely általában a magyarországi nemzeti kérdéssel, a nacionalizmus maradványai elleni harccal foglalkozott. Van egy másik vita is,