Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-6veteltelc, másrészt van külső ellenséges ideológiai befolyás is, de a döntő a nem megfelelő politikai munka országos viszonylatban. A kapitalizmusban óriási erőfeszítéseket tesznek arra, hogy mintegy integrálják a dolgozókat a kapitalista üzemekben, hogy azonosítsák nemcsak anyagi, hanem erkölcsi tekintetben, és erre nagyon sok milliót áldoznak, elméleti kutatásokra is, - tehát becsapják a munkásokat ós igy akarják azonosítani érdekeiket a kapitalizmussal. Nekünk az igazat kell megmondani, nem kell becsapni a dolgozókat és mégis sokkal nagyobb problémáink vannak azzal, hogy a tömegek egy része mennyire^ azonosul célkitűzéseinkkel. Ez mutatja, hogy gyenge a politikai munka, nem kellő hatékonysággal alkalmazzuk a politikai módszereket. Ha jó politikai munkát végzünk, az életszínvonal emelkedése azt alá kell támassza, hogy méginkább azonosuljanak célkitűzéseinkkel a tömegek. Az anyag az egyetemi hallgatók vonatkozásában is vizsgálja a kérdést és olyan megállapítást tesz, hogy csökkent a közös ideológiáig szakmai, szervezeti feladatok megoldásában való részvétel. Ez nem pontos megfogalmazás, inkább az a helyzet, hogy nem bővült eléggé azok köre, akik eddig is helytálltak. Felmerül, hogy mi van az utánpótlással. Sokrétű problémáról van szó, nem lehet figyelmen kivül hagyni az állandóan jelentkező un. nemzedéki problémákat sem. A fiatalok általában szembenállnak az idősebbekkel, az ifjúságban van hajlam, hogy mindennel szembenálljon, ami régi és ebből sokszor torzulások is következnek. Annak idején a kapitalizmussal kellett szembenállni, most a hallgatók néha a materializmussal szemben vetnek fel kétségeket. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy erősiteni kell a befolyást és jobban kell felvértezni őket az ellenséges ideológiai áramlatokkal szemben. A marxista tárgyak tantárgyként való tanulása és világnézetté válása közötti űrt ki kell tölteni. Az anya^ idézi Tlgyi elvtárs kongresszusi felszólalását. Ezzel a felszólalással nem ért egyet. Véleménye szerint a kérdés rosszul van feltéve. A mi Egyetemünkre alkalmazva fel léét tenni a kérdést, mi lehet az az egy tárgy, amelyben egy hallgató kiemelkedő eredményeket érhet el. Nálunk nem egy tárgyban, hanem egy szakmában kell gondolkodni. Ilyen vonatkozásban egyetért az elmélyülés biztosításával. Abból kell kiindulni, hogy az Egyetemen nem tudósképzés folyik, hanem eifcméletileg jól megalapozott gyakorlati szakembereket kell képezni. Ezek egy része szolgálhatja a tudós utánpótlást is, ezekhez az alapokat meg kell adni és az erre alkalmas hallgatókkal kapcsolatban meg kell nézni, hogyan tudjuk biztositani a külön elmélyülés lehetőségét az egyetemi tananyag elsajátítása mellett. Azt kell vizsgálni, hogy jó-e az oktatás strukturája, arányai, az egyes tárgyak követelményei stb. Ezen nyilván lehetne finomitani. Nemcsak a matematikáról van szó, hanem egy sor egyéb tárgy összefüggései, arányai, követelményei merülnek fel e tekintetben, Az egy tárgyban való elmélyülés vagy specializálódás nem