Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-5bizonyos visszaáramlás történjék a városbői a faluba. Világos, hogy ez a zártság csak ilyen értelemben igaz és nem valami történelmi szükségszerűség, hogy azok, akik ma falun Ülnek, azok számára a falusi történelmi, gazdasági, kulturális viszonyok bizonyos zártságot adnak a városi élethez képest. Végül Megyeri elvtárs kérdésével kapcsolatban: ebben a gondolatban arról van szó, hogy az egyes szaktudományokat, pl, az ipargazdaságtant vagy más ágazati szaktudományt jó volna jobban összekapcsolni a szocialista világrendszer egyes stratégiai vagy taktikai kérdéseivel, A két rendszer gazdasági versenye és ebben a szocialista gazdaság győzelme nyilván a szocializmus szempontjából stratégiai feladat, amely utján a kapitalizmust ebben a vonatkozásban is le akarja győzni. Ennek feltételeit keresni, kutatni kell az adott szaktudományon belül, amelyeknek továbbfejlesztésével lehetőség nyilik arra, hogy a hallgatók számára is meggyőzővé tegyük, hogy a szocializmusnak milyen lehetőségei vannak az egy főre eso termelés tekintetében túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat stb. S 1 n ö k : Nem kivánja korlátozni a vitatott kérdések körét, mégis javasolja, hogy a matematika oktatás problémáját részletesen ne tárgyaljuk a vita során. Megérti, hogy ez a probléma felmerült az anyag összefüggésében, hogy amikor eszmei-politikai nevelés erősítéséről van szó, meg kell nézni, milyen tartalékok lehetségesek. Érthető Szép elvtárs reagálása is és természetesen lehet is ellenérveket felvetni. Sok lehetőség nyilik arra, hogy az oktatás struktúrájával kapcsolatos problémákat megvitassuk: pl, évről-évre az operativ tanterv tárgyalása során, tehát nem volna célszerű, ha most nagyon sok hozzászólás esnék erről az egyébként fontos kérdésről. Forgács Tibor: Az anyagot jónak tartja, igen szinvonalas, gondolatébresztő, A nacionalizmusról szóló rész kicsit elnyújtott. Két kérdéshez kiván hozzászólni, az egyik egy általánosabb politikai kérdés, a másik egyetemi oktatási kérdés. Az első kérdés az életszínvonal és az elpolgárosodás összefüggései, Nem hiszi, hogy az életszínvonal emelkedésnek szükségszerű következménye volna az elpolgárosodás. Bzt azgrt hangsúlyozza, mert a megfogalmazásból ilyen állásfoglalásra letet következtetni, Az élet sem bizonyltja ezt, A kongresszuson szerepelt az a megállapítás, hogy éppen azokban az években, amikor az életszínvonal jelentősen emelkedett, igen sokan kapcsolódtak be a közösségi munkába stb, A jövedelemkülönbség sokkal nagyobb volt a felszabadulás után, amikor a munkások nagy része alacsony színvonalon volt, viszont egyesek óriási jövedelmekre tettek szert. Véleménye szerint nem itt kell keresni a problémákat, hanem sokkal összetettebb ez a kérdés, tapasztalható a régi helyzet visszahatása, amikor csak áldozatkészséget kö-