Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

A harmadik kérdés, hogy mi a célja a matematikával kapcsolatos felvetésnek, Élőaménye az, hogy amikor a kongresszusai anyagot tanulmányoztuk, egy-két kongresszusi hozzászólás nagy nyomatékkal hangsúlyozta a 3pecializálás, differenciálás jelentőségét a képzésben. Ez adta azt a gondolatot, hogy minden szakon a szakképzés irányának, alapvető tartalmának megfelelően bizonyos arányoknak kell kialakulniok a tárgyak között, idoarányoknak is, az átlaghallgató által igényelt időráforditási arányoknak. Ha ezek nem felelnek meg az alapképzés legfontosabb feladatainak, vagy felsőbb éveken a szakirányú képzés legfontosabb céljainak, akkor valami baj van az egyetemi képzés struktúrájában. Ami a felszinen jelenik meg, általánosithatóan nem fogadható el, de az esti-levelező hallgatókkal kapcsolatban egyértelmű, hogy idejüknek aránytalanul nagy hányadát - csaknem egészét - az első három félévben matematikára forditják, 3z elveszi az időt a fontos alapozó tárgyak alaposabb tanulmányozásától. Ebből nem lehet visszavonhatatlan következtetéseket levonni, de olyan jelzés, amely nem egy-két ember, hanem egész évfolyamok problémájára vonatkozik. Célja az volt, hogy ismét felhívjuk a figyelmet, hogy a továbbiakban meg kellene vizsgálni ezt a kérdést, hogy módszerében a matematika oktatáson nem lehetne-e egyszerűsíteni stb. Szabó elvtárs kérdéseivel kapcsolatban: A negyedmillió ember, akivel a munkásosztály közvetlenül tölti be a funkciókat, a kongresszuson hangzott el. Ott nincs megmagyarázva, hogy milyen funkcionáriusokról van szó, de valószínűleg a társadalmi élet minden szférájában funkciókat betöltő munkasokról. 3zt Kádár elvtárs annak hangsúlyozására emiitette meg, hogy a munkásosztály vezető szerepét ez is bizonyítja. A szocialista hazafiság tartalmával kapcsolatban többet nem tud mondani, aint amit Szép elvtárs kérdésével kapcsolatban elmondott. A történész-vitát ebben az anyagban nem mint vitát vetették fel, hanem egy konkrét kérdés kapcsán, annak egy részét azzal kapcsolatban, ami Szirmai elvtárs hozzászólása egy részében a kongresszzuson elhangzott. Megpróbáltak az alapkérdésben állást foglalni, amennyiben véleményük szerint a vitatott kérdésben a magyar történészek álláspontját tekinthetjük helyesnek, ha nem is elég rugalmasan ós körültekintően foglalnak állást. A stabilitás, zártság kérdése. Azt kívánták mondani, hogy az a társadalmi osztályok é3 rétegek közti mozgás, ami az 5o-es évek vágón, ill. a 6o-as évek elején méreteket öltött, a statisztikai adatok szerint is az elmúlt években eléggé korlátozódott, úgyhogy a parasztság létszáma az elmúlt években évente 3o-4oezer fővel csökkent, s többek között a parasztság reáljövedelmének közelitése, ill. eljuttatása a munkások ás alkalmazottak reáljövedelméhez olyan lehetőséget is feltár, hogy