Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-3Szabó Kálmán: Áz anyag említést tesz negyedmillió emberről, akiken keresztül közvetlenül érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Kérdezi, hogy ebbe beleszámit az egész államapparátus is ? Mit jelent, hogy közvetlenül tölti be a munkásosztály vezető szerepét? Nem világos, hogy mi a szocialista hazafiság tartalma a fejtegetés szerint. Szzel kapcsolatban szó van a történész vitáról; nem derül ki, hogy teljes mértékben pozitivan értékeli-e a történész vitát a szocialista hazafiság tartalmának tisztázása szempontjából. A 21, oldalon nem világos a 3, bekezdés: "A társadalmi átrétegződés a szocializmus épitésének korábbi szakaszaihoz képest a legutóbbi években csökkent, az osztályokon belül kialakult csoportokra bizonyosfoku társadalmi zártság és stabilitás jellemző." Nem tudja, miért mondják ezt, hogy szükségszerű a zártság, hogy fokozódjék vagy meglegyen? Inkább a homogenitás jövőjét látja ebből a szempontból, anélkül, hogy a jövedelemkategorizálás lehetőségét ne látná. Megyeri Endre: A 7. oldal 3. bekezdésében szerepel a következő mondat: "Szorgalmaznunk és bátoritanunk kell az olyan elméleti-kutatási erőfeszítéseket, amelyek a jelenlegi korszak nagy stratégiai és taktikai kérdéseinek a szaktudománynyal való összefüggéseit kivánja megvilágítani," Milyen szaktudományokra gondol Erdei elvtárs és milyen összefüggésben? S r d e i György: Szép elvtárs kérdéseivel kapcsolatban: a hazafiság fogalmával, tartalmával kapcsolatban mondottak, ha nem is fogják at a fogalom egészét - erre aligha tudtak volna vállalkozni de legfontosabb mozzanatait tartalmilag a 9, oldalon igyekeztek kifejteni, A probléma ott van, hogy a szocialista hazafiság legfontosabb mozzanatait, az ismert és általánosan elfogadott mozzanatokat sem tudjuk az oktató- és nevelőmunkába szervesen beépíteni. Amit kifogásolnak, nem a vitatott kérdések fokozottabb felhasználásának kivánsága, hanem a már elfogadott motívumok felhasználása. Nem teljesen tisztázott az ország gazdasági fejlődésének megítélése és a lakosságnak ehhez való viszonya a szocialista hazafiság szempontjából. Utaltak arra, hogy a társadalomnak vannak olyan rétegei - és az Egyetemen is vannak ilyen rétegek - amelyek a gazdasági fejlődést tulajdonképpen elszakitják azoktól a társadalmi-gazdasági viszonyoktól, amelyek alapján ezek születnek és valamilyen objektivista módon szemlélik a fejlődést. Nincs teljes áttekintése arról, hogy más egyetemeken jobb vagy rosszabb a helyzet ideológiai-politikai szempontból. Korábbi tevékenysége során sokkal részletesebb képe volt erről. Akkor az volt a véleménye, hogy Egyetemünk ideológiai-politikai szempontból igen sok tekintetben erősebb, mint több más egyetem. Ez az Egyetem jellegével is kapcsolatos, részben azzal is, hogy kisebb, kevésbé tagolt egyetem. Arra nemm merne vállalkozni, hogy ma viszonyitsa más egyetemek helyzetéhez.