Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

- 23 2 nézetek, a hangoskodók hatása alá kerülhetnek. Vannak olyan hallgatók is, akik nyiltan hangoztatják téves nézeteiket, akik külön-véleményüket cinikus, szkeptikus vagy agressziv formában juttatják kifejezésre. Szembenállásukat az "őszinteség", a "kritikai szabadság" vagy az "egészséges kétely" jelszavával indokolják. Többnyire ók is a szocializmus hiveinek vallják magukat, de igényt tartanak a szocializmus elveinek "sajátos értelmezésére", és magatartásukkal, nézeteikkel objektiven gyakran szembekerülnek a marxizmussal. Közülük kerülnek ki azok is, akik megsértik törvényeinket, akik lebecsülik szocialista vívmányainkat, vezetésellenes hangulatot szitanak, nemzediki problémákat feszegetnek vagy hajbókolnak a nyugati életforma előtt. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezek a problémák csak a hallgatók kisebb . részé re jellemzőek" - hangzik a KISZ EB ülésén elhangzott beszámoló* A hallgatók világnézeti-eszmei helyzetének imént idézett értékelése lényegében megfelel a reális helyzetelemzésnek és egyetemünk ifjúságára is találóak. Ahhoz azonban, hogy javithassuk az egyetemi hallgatók körében végzett nevelőmunkánk színvonalát, ás a mutatkozó problémákat összefüggéseiben vizsgálhassuk, fel kell hivni a figyelmet az egyetemi ifjúság egyes sajátosságaira. Az egyetemi hallgatóság politikai élményanyaga, társadalmi és világnézeti ismeretanyaga jórészt tanulmányaik, az oktatónevelő-tudományos munka, a hirközlés ás sajtó révén jut el a marxizmus-leninizmus eszméihez, a nemzetközi és a belső helyzet megismeréséhez. Közvetlen gyakorlati? politikai élet-, munkatapasztalataik nincsenek vagy csak igen csekély mértékben vannak. Gyakran egyoldalúan és hiányosan ismerik meg társadalmi életünk fő törvényszerűségeit, a párt politikáját, a szpei^alista társadalom épitésének tapasztalatait. Ezért különösen .nagy jelentősége van mind az oktat as, neveles, tudományos munka folyamatában, mind azon kivül az ideolór.iaipolitikai információ

k szintjének, konkrétságának és mélységé-^ nek. A hallgatók elméleti fejlődése és szilárdságuk fokozása megköveteli a táraadalmi, közé 1 eti tevékenysép,be

n való fokozottabb részvételét az egyetemen belül epp ugy, mint a társadalmi élet bármely területén. Csak ezen az uton, az öntevékenyság, a gyakorlatban való rászvétel lehet a kommunista nevelés alapja. Az egyetemi hallgatóság arculatát az is befolyásolja, hogy az osztályöntudat, a politikai, általános és szakmai műveltség szempontjából igen heterogén, a családi nevelés eltérései is hatást gyakorolnak. Természetesen az egyetemi ifjúság sajátos helyzetének és körülményeinek eltúlzása épp oly helytelen, mint annak lebecsülése. Ez annál is inkább igaz, mert a kommunistává válás folyamata csak a párt politikájának, a marxizmus-leninizmus elméletének és gyakorlatának megéxtáse, népünkkel és rendszerünkkel való azonasulás utján történhet, és semmiképpen sem a sajátos feltételek magyarázgatásával. A sajátosságok jobb megismerése