Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

- 8alkalommal oly módon, hogy a párt politikájának kialakításában a tömegek részvétele érdemibb legyen, A megfelelő és lehetséges tájékoztatás hiánya bizonytalanságot és bizonyos fokú bizalmatlanságot kelt, amely gyengiti a párt eszmei-ideológiai-politikai vezetését és hatékonyságát. Ezt Egyetemünkre is vonatkoztatjuk, ahol szintén fokozni kell a már eddig tett erőfeszítéseket, a tájékoztatás gyorsabbá, színvonalasabbá tétele érdekében, a ténylegesen felmerülő problémákra való jobb reagálás utján, A dolog másik oldala viszont, hogy hallgatóink igen jelentős részénél, de oktatóink egy kisebb hányadánál is a politikai és gaz daságpolitikai kérdésekben való tájékozatlanságuk a politikai és szakmai sajtótermékek igen hiányos ismeretéből ered. Lényegében ebben a szellemben, ilyen jellegű tények alapján lehet reálisan felfogni és bemutatni a párt és a munkásosztály vezető szerepének egy-két vonatkozását. 2. A s

zoci

alista h

azafis

ág,^ internacio

na

lizmus, na cionaí'izmu s A MSZMP IX, kongresszusa mélységesen internacionalista kongreszszus volt, nem is elsősorban azért, mert az európai és más földrészek munkás- és kommunista mozgalma képviselői jelenlétében folytatta tanácskozásait, hanem azért, mert a nemzetközi kommunista mozgalom ügye iránti felelősség hatotta át egész tevékenységét és ahogy Kádár elvtárs mondotta; ,

!A MSZMP internacionalista párt, amelynek múltja, jelene összeforrt a nemzetközi kommunista mozgalommal és jövője is elválaszthtatlanul ehhez kapé csolódik." A nemzetközi haladó sajtó hasonló hangnemben irt a kongresszusról és ilyen megállapításokat tett a burzsoá sajtó is Ezt figyelembe véve még jelentősebb szelepe van a kongresszusnak a hazafiság, a nacionalizmus, az internacionalizmus kérdésében, ill. a nemzetközi munkásmozgalom problémáival kapcsolatban megfogalmazott álláspontjának. Egyetemünk számára e kérdéseknek különösen nagy politikai, pedagógiai, nevelési és tudományos jelentősége van. Kádár elvtárs referátumában ez áll: "Ideológiai munkánkban kiemelkedő fontosságú a szocialista hazafiság elmélyítése,, a nacionalizmus elleni harc, az internacionalizmus erősítése," E megállapítások fényében szükséges megvizsgálni az Egyetemen felmerült problémákat, azt, hogy milyen feladataink vannak a nacionalizmus elleni harcban, a hazafiság és az internacionalizmus elmélyítésében. Az utóbbi néhány évben a nacionalizmus és az ezzel kapcsolatos antimarxista, szocialistaellenes nézetek igen széles skálában merültek fel Egyetemünkön, Megtalálhatók a határkérdések revíziójával, a más népek lebecsülésével kapcsolatos nézetek éppen ugy, mint a szocialista országok közötti kapcsolatokkal, a KGST-vel összefüggő viták teremtette nézetek. A nyilt és bur-