Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
kolt szovjetellenes vagy a Szovjetuniót lebecsülő megnyilatkozások, vélemények szintén előfordulnak, ill. ujabban a Kinai Kommunista Párt magatartása és propagandája is alkalmat ad szovjetellenes élü, de rendszerint burkolt megnyilatkozásokra, A__kongresszus utmutatásai alapján hogyan, milyen módon juthatunk közelebb e problémák megértéséhez és teendőink meghatározásához? A szocialista hazafiság, sőt általában a hozofiság tartalmának .kialakítása nem egyöntetűen eldöntött és megfogalmazott kérdés. Az, hogy a hazával kapcsolatos eszmék és nézetek, az értelmi és érzelmi momentumokba beletartozik a haza, a föld, aterület, a nép, a lakosság, a dolgozó emberek szeretete és az irántuk megnyilvánuló tisztelet, már elfogadott, e kérdés körül nincs is vita. Sokkal több ellenvetés, téves nézet jelentkezik azonban abban a vonatkozásban, hogy miként értékeli a nép a gazdasági fejlődést, milyen a viszonya hozzá, valamint hogy a nemzet kultúrájából, hagyományaiból mit és hogyan tekintsen magáénak a mai, már a szocializmust épitő hazában élő nemzedék. A kongreszszus is felveti a nemzeti-; örténelmj önismere t kérdését, amely nem szűken csak a kultúra felhalmozott kincseit érinti, hanem szélesebben nemzeti történelmünk egészét. Ifjúságunkban nem alakult ki egészséges, kritikus érdeklődés e téren, sok a sablonos, rosszul értelmezett hagyománytisztelet, ill. az ellenkezője, a nemzeti mult lebecsülése és nem-ismerése, a népi hagyományok figyelmen -kívül hagyása. A történész-vita csak a legjobbakban hagyott nyomot, sőt azt hisszük, az oktatóknak is csak egy kis része mutat érdeklődést ilyen kérdések iránt. Ehhez a problémakörhöz tartozik. a hazafiság fog-almának és a társa da lmi haladásnak az összefüggés e. A magyar tortenelem nagy gondolkodóig irói, de más nemzetek haladó, tudósai, politikusai is a hazafiság, a patriotizmus fogalmával összetartozónak, szervesen Összekapcsoltnak, egymást szervesen kiegészítőne k tekintették mindig a társadalmi ii3ladás,_a társadalmi változás ügyét. \z egyetemről kikerülő ifjú szakemberek nevelésében, képzésében elengedhetetlen követelmény a hazafiság szocialista tartalmának fejlesztése, erősítése. Az eddig megtett ut ''kritikai elemzése" "sok hallgatóbon időnként az átlagos orientálódás alapkövetelményét is bizonytalanná tette. Mindaz, ami nálunk történik, egyesek tudatában el van választva a szocialista termelési viszonyoktól, a társadalmi haladástól, a szocializmustól. Valamifajta uj '•''ökonomizmus" ütötte fel a fejét. A gazdasági kérdések nemzetközi összehasonlításában gyakran a termelési viszonyok elemzése marod el és ma már sokszor nyűg és felesleges, formális. Ez pedig helytelen útra vihet az értékelésben. Azok az oktatók, akik az utóbbi időben tőkés országokban jártak, bizonyíthatják, hogy a tőkés országok kutatói, egyetemi oktatói, sőt legjobb főiskolás fiataljai előtt a számszerű eredmények mellett vagy esetleg ellenére a szocializmus társadalmi lehetőségei vonzóak és érdeklődést felkeltőek.
