Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2

1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek

-3­at az általános Kar előterjesztésében domborodik ki a szak­szeminárium ás szakdolgozat kapcsolata, a Kereskedelmi Kar előterjesztésében a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat kapcsolata. Tehát nem lehet teljesen uniformizálni, azon­ban bizonyos irányt látni kell és e felé kell közeledni a különbségek figyelembe vétele mellett. Akülső szakemberek bevonására vonatkozólag: itt döntően -'Berei elvtárs hozzászólása is érre mutat"- a Minisztérium és az Akadémia között létrejött megegyezés alapján az illetékes akadémiai intézetek munkatársainak bevonásáról van szó, akiknél nemcsak a 2o-3o Ft óradij áll rendelkezés re, hanem a főhatóságok rendelete is ösztönzés arra, hogy részt­vegyenek a szakszemináriumi, speciális kollégiumi munkában. Ezt a lehetőséget az eddiginél nagyobb mértékben kell ki­használni, mégpedig abból kiindulva, amit Szabó elvtárs alá­húzott, hogy a társadalomtudományban, a közgazdaságtudomány­ban a kutatásnak műhelyei legyenek. M i h a 1 i k István: A két anyaggal kapcsolatban sok prob­léma vetődött fel. Ami az ellentmondásokat szüli, azzal kapcsolatos, hogy Egyetemünk nappali tagozatán is még mindig a mennyiségi oktatás áll előtérben, de ilyen oktatói létszám­mal ez nehezen oldható meg. Nem véletlen, hogy a Politikai Gaal aságtan Tanszéken jelentkezett ez a probléma, mert idén már kiterjedt mindkét évfolyamra a szakszemináriumi oktatás. Nem került még az Kgyetemi Tanács elé a külföldi hallgatók perspektivikus tanterve. Ezzel kapcsolatban szeretné fel­hivni az un. szakvezető tanszékek figyelmét a szakszeminá­riumok kérdésére. A külföldi hallgatók jelenleg az elméleti szakon kapják alapképzésüket, de III-IV. évben specializá­lódásuk csak szakszeminárium keretében képzelhető el. Ollé elvtárssal nem ért egyet abban, hogy feleslegesnek tartja a kétszer gyakorlati jegy, kétszer aláirás követel­ményét. Ez azért látszik indokoltnak, mert a szakszemináriumi forma veszi igénybe legjobban a hallgatók idejét, méltányos ezt olyasmivel honorálni, ami az ösztöndíjban kifejeződik. B i k i c s István: Az alternativ tárgyakkal kapcsolatos reformtörekvések jelentős előrehaladást jelentenek a korábbi merev rendszerrel szemben. Liégis az eddigi tapasztalatok nem a legjobbak ezzel kapcsolatban. Nagyon esetleges, hogy a szaktanszékek milyen alternativ targyakat állitanak be, ez nem eléggé megalapozott. Ezt a szakositás eléggé bonyo­lult problémájával szeretné kapcsolatba hozni. Eléggé egy­értelmű az az állásfoglalás, hogy nincs törekvés ujabb sza­kok létrehozására, azonban az is igaz, hogy az uj mechaniz­mus uj tendenciákat is felvethet. Külföldön pl. az anyag és készletgazdálkodás külön szakot jelent, vagy az ügyvitel­szervezés kérdésével külön szak foglalkozik. Ezeknek a ten-

Next

/
Thumbnails
Contents