Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek
-291*3 vinni a munkába, amikor a korszerűsítés, jegyzet átirás nem egy esetben permanens munkává vált. Azonban sem az élet, sem a tudomány fejlődése nem teszi lehetővé ezt az eleve eltervezését a kutató és szintetizáló szakaszoknak. Törekedni kell arra, hogy kikerüljünk a permanens jegyzetátirás hinárjából anélkül, hogy ilyen merev kötések érvényesül jenek. A tankönyv, kézikönyv kérdése az 1. napirendi pont tárgyalásánál megvilágítást nyert. Az ültalános Kar előterjesztése a kötelező irodalommal szemben foglalt állást. Ezt még át kell gondolni, kiváltképpen az alapvető marxista-leninista ideológiai tárgyaknál a klasszikusok mint kötelező irodalom kell szerepeljen. Az osztott előadásokkal kapcsolatban Szabó elvtárs nézetével ért egyet. Ha bizonyos okoknál iogva egyes tanszékek eltekintenek az osztott előadások továbbfolytatásától, ezek elsősorban praktikus okok lehetnek, nem tartalmi-elvi me fontolások. Az Egyetem továbbfejlesztése szempontjából az osztott előadásokról nem mondhatunk le elvileg-tartalmilag, de ha nem birjuk erővei, ezt látni kell ás nem szabad ilyen feladatot magunk elé tűzni. A _szakszemináriumok problémája: a kérdésnek a vita szempontjából előnyös "kiélezése" érdekében mondta, hogy eléggé lényeges különbség van a TceT^anyag" között. Az Altalános Kar anyaga azt mondja: a szakszeminárium, szakdolgozat kapcsolatába^ jövendő gyakorlati munká ra v aló felkészitssfietec3ak más odlagos szerepelTTeSet szá nni. A J ^erea kedelmi Kar előterjesztése^ebben a vonatkozásban ennek ellenkezőját mondja: a szakszeminárium, szakdolgozat döntően a"gyakorlati munkára való felkészítést kell szolgálja ás abból"indul JcGHíC a bélfeer. ós Jtülker. tanszék péld ájára hivatkozva - hogy tulajd onképpen a III. évjst követő azakmai gyakorlat a kiindul ó pontja a szakdolgozat elkészítésének. Az Altalános Kar előterjeszté¥e~azt^mondj a, hogy már az 5. félévben meginduló szakszeminárium a kiinduló pontja ennek. Egyéni véleménye az általános Kar előterjesztése felé-hajlik, mert képtelenségnek érzi a szüsronal, a hallgatók terhelése szempontiából, hogy Külön l-egyenek szakszemináriumi dolgozatok, üzemi gy.akorla ti beszá mo lók stb. A z egységet keTL megval ósítani, az t, hogy egy hallgató lehetőleg minél korábban válasszon megfelelő irányítás mellett szakdolgozati témát és ezen dolgozzék' a f éléreK~ ~során, és ha megvédte dolgozatát, akkor se hagyja fel a témát, hanem bizonyos módosítással, fejlesztéssel doktori disszertáció is lehet. Ha a hallgató minden évben más témával foglalkozik, ez nemcsak az oktatók túlterhelését jelenti, hanem elsősorban a hallgatóét. Hogy ez szakonként, tanszékenként különböző mértékben valósitható meg, ez világos és szükségszerű, hogy
