Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. április 6. - A korszerű vezetési elméletek, módszerek, valamint a szociológia oktatásának és kutatásának kérdései Egyetemünkön
-13Ez a kérdés szorosan összefügg az oictatási feform azon célkitűzésével, amely a hallgatók önálló alkotó készségének fejlesztésével áll kapcsolatban. ..inakét tárgy ebben az öszszefüggésben nyer hangsúlyt. Ezeket a tárgyakat be fogjuk iktatni a tantervbe, az Egyetemi Tanács döntésétől függő formában. Nem fogjuk az óraszámot növelni, vannak rejtett tartalékaink, amelyeket ezzel kapcsolatban felhasználhatunk. Van egy alapvetően fontos feladat: jó, korszerű és tömör tankönyveket kell irni. Ha kellő számban állnak rendelkezésre jó jegyzetek és tankönyvek a különböző tárgyakból, akkor a kötelező előadási óraszámot csökkenthetjük. Ebben látja az egyetemi munka fő fejlődési irányát és ez nem azt jelenti, hogy valamely tárgynak az óraszáma rögtön csökken, amint jó jegyzet vagy tankönyv jelenik meg, hanem az érdekelt tanszékek kijelentenék, hogy csak minden második héten óhajtják az óraszámot előadásra felhasználni, vagy az óraszámnak csupán egyharmadát használják erre a célra. A jó tankönyveket nemcsak akkor fogjuk premizálni, ha tartalmuk jó, hanem ha megfelelően tömörek és igy anyagilag is rekompenzálnánk, ami a szerzői honoráriumban kiesik. Ha jó, de nagyterjedelmű tankönyveket adunk a hallgatóknak, nem tuajuk azt a módszert alkalmazni, hogy az előadások csak bizonyos kérdéseket tárgyaljanak. Ezt természetesen nem abból a szempontból emliti, mintha ez közvetlen program lehetne, de a következő években ez kétségtelenül a fejlődés utja és ez lehetőséget nyújt jónéhány ismeretanyag beiktatására. Igaza van Réczei elvtársnak, amikor a tudomány fejlődésének gyors üteméről beszél és hogy ennek következtében a tanterv szűkké válik, egyes kérdések j k ie anet y, nem zsúfolhatok be az oktatásba. Ugyanakkor azonban a tudomány fejlődése bizonyos ismeretanyagot elavulttá tesz, bizonyos ismeretanyag ismertetését csak utalás-szerűvé tehetjük és igy tartalékok keletkezésére is vezet. Ha ez nem i^y volna, az egyetemi oktatás csődbe jutna, mert nem tudna lépést tartani a tudományok fejlődésével. Ebben a kétoldalú és még az Egyetemen belül is tartalékokat nyújtó szemléletben kellene ezt a kérdést megközelíteni. Másik megjegyzése arra vonatkozik, hogy igen alaposan meg kellene fontolni, hogy azokat a nagyon fontos szempontokat, anyagokat, amelyek a vezetéssel, szociológiával kapcsolatban szerepelnek, mennyiben lehet a meglévő tárgyak korszerűsítésében felhasználni. A vezetési, szervezési ismeretek sok lehetőséget nyernek olyan tárgyakban, mint az üzemgazdasági, ágazati gazdaságtanok stb. Hangsúlyozni kell ^ szociológia és a történelmi materializmus szerves kapcsolatát - egyes felfogások szerint azonosságát - és hogy a történelmi materializmus oktatása kor-^ n szerüsitésének egyik nagyon fontos szempontja a szocioga?é-&tfiai szempont lehet. Ezzel összefüggésben pl. a tarsadalmi struktura kérdése olyan kérdés, ahol a történelmi materializmus terén - és a történettudományok vonatkozásában is - sok tennivaló volna, A társadalmi strukturát tekintve döntően
