Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2

1966. április 6. - A korszerű vezetési elméletek, módszerek, valamint a szociológia oktatásának és kutatásának kérdései Egyetemünkön

-6zr3 Egyetért azzal, hogy ne térjen el az oktatás az esti-levelező és a délelőtti tagozaton. Nem tartja indokoltnak, hogy az esti-levelező hallgatóknak bevezessünK egy ilyen tárgyat. A mérnök-közgazdászoknál más a helyzet, mert az tipikusan posztgraduális képzés. Problémát jelent azonban, hogy itt még"kevesebb a megalapozása a vezetői ismeretanyagnak, mint a Közgadasági Egyetemet végzetteknél, tehát terhelni kell az oktatást egy csomó alapanyaggal, ami másutt nem szükséges. Ez nagy terhet ró az Egyetemre. A 12. oldalon szerepel egy megjegyzés, hogy a külkereskedelmi és ipari mérnök-közgazdász tagozaton a képzést külön meg kell oldani. Véleménye szerint ez nem szükséges, a vezetéssel kapcsolatos ismeretanyagban több az általános, mint a speciális. A szociológiával kapcsolatban már bizonyos előzmények vannak a továbbképzésben, 1964-ben mar volt egy igen sikeres sorozat. Szép Jenő: Egyetért Forgács elvtárssal, hogy a vezetőképzés elsősorban poszt-graduális képzés keretében szükséges. Erre legalkalmasabbnak tűnik a továbbképző, de ehhez komolyabb kereteket kell biztositani, hogy szerves része legyen a továbbképzésnek és ne teljesen fakultativ jellegű legyen. A vezetőképzésből a Matematikai 'Tanszéknek is ki kell vennie a részét. Fel kellene eleveníteni azt a régebbi problémát, amely módszertani kérdésekkel kapcsolatos tanszék létrehozásával kapcsolatos. Csanádi György: A vezetőképzés a nehezebb probléma és az előterjesztés is hagy nyitott kérdéseket. Ebben van bizonyos divatszerüség és ezért félő, hogy terjed a dilettantizmus. A legfontosabb kérdés, hogy mi legyen a vezetőképzés anyaga. Erre nemcsak azért kell megadni a választ, mert elhangzott az Egyetem felé ilyen kivánság, hanem azért is, mert az oktatási rend keretében adandó ismereteket sem tudjuk meghatározni. Véleménye szerint az anyagnak is gyengéje, hogy nem tesz világos különbséget, hogy melyek azok az ismeretek, amelyeket nyújtani kell és ezen belül mit kell nyújtani az egyetemi képzésnek és mi a továbbképzés feladata. Forgács elvtárs azt mondta, hogy a vezetőképzés lényege nem szakosított, ezzel egyetért, hogy a vezetőképzés speciális ismeretanyaga részben olyan, ami az emberek irányításából, döntésekből stb. adódik, ami valóban általánosan vetődik fel, de ugyanakkor a vezetéshez szükséges szakmai ismeretek alkotják a dolog másik részét, ami nem azonos azzal, amit az Egyetem e téren nyújt. Egy vezető szakmai ismereteinél nem az a lényeg, hogy részletismeretekkel rendelkezzék, hanem tisztán kell látnia, melyek a követelmények a neki adott információk iránt, amelyek a döntéshez szükségesek. Tudnia kell, hogy mennyire bizhat meg ezekben az anyagokban, hogyan kell feltenni a kérdéseket, vagyis az ismeretek szintetizálásának