Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek
-32ha nem is pontosan a végzett szaknak megfelelő munkakörbe kerül. Véleménye szerint ez a lényeg. Ez a téma lehetőleg ne legyen egy szük pontra specializált téma. Ezt az Általános Karon meg lehetett oldani és ha ezt tartjuk szem előtt, nem lehet ellentmondás a két elképzelés között. Kovács Géza: Még egyszer hangsúlyozza, hogy az előterjesztést vitaanyagnak szánták. A stabilitás és rugalmasság kérdésében azt kivánták hangsúlyozni, hogy valamennyi hallgató számára a képzés közös vonását azok a tárgyak képezik, amelyek minden szakon kötelezőek. Felmerült - szervezeti összefüggésben - hogy az Egyetemi Tanácsnak ezen tárgyak koordinálására kellene helyeznie a hangsúlyt, mert egyes szakok speciális problémáival a karok többet tudnak foglalkozni, ha megadjuk a kereteket, amelyeket speciális kollégiumokkal ki lehet tölteni ás az Egyetemi Tanácsra csak a vitás kérdések tartoznak. Ennek másik oldala az, hogy ezeknél a tárgyaknál valóban felmerül a tananyagok egymásra épitésének problémája. Szabó elvtárssal tanszéki értekezleten emiatt voltak viták; ugy véli, hogy az osztott előadás nemcsak szervezési,hanem tartalmi kérdés, mert ha kétféle koncepciót fejtenek ki, vajon hogyan igaz a tananyagok egymásra épülése és hogyan épithet a következő évfolyam szaktárgya erre, ha a felfogások eltérnek egymástól. Véleménye szerint is korszerűsíthető a politikai gazdaságtan tárgya, azonban ezeket a tárgyakat szerzői koílektivák irják. A fejlődés során eljutottunk odáig, hogy egy-egy speciális anyagot egy-egy szerző irjon meg, egy átfogó tankönyvet azonban általában többen irnak. Ha megbíznánk Szabó elvtársat vagy Nagy Tamás elvtársat, hogy irják meg a maguk politikai gazdaságtanát, könnyebben megoldható lenne a probléma, mintha egy tankönyvön belül esetleg egymással ellentétes vélemények vannak. Az ilyen kollektiv tananyagok laáabban haladnak előre, mint az egyénileg irt speciális anyagok. Nem célszerű a szakositás rendjét megváltoztatni, de ez nem zárja ki, hogy a kari tanácsok egyes szakok tartalmi kérdéseit ne tűzzek ki megvizsgálásra és azokon szükség szerint változtassanak. Gélszerű lenne nagyobb gondot fordítani a felsőfokú technikumok képzésének megismerésére ás a különböző képzési formák egy komplexumba hozására, mert ez a továbbiakban nemcsak a beszámitás, hanem a továbbképzés szempontjából sem lesz közömbös. Egyetért Berei elvtárssal, hogy az előadások, szemináriumok tárgyának változtatásával óraszámot lehet megtakarítani. Mégepyszer felveti, hogy célszerű lenne meggondolni, hogy néhány tárgyat alternativ tárggyá vagy szakszemináriumi témává tegyünk/ami intenzivebb oktatást eredményezhet.