Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek
-33F o r g á c s Tibor: Azok az elgondolások, amelyek ellentefcen állnak a minisztériumi utasitással, tudatosan kerültek megfogalmazásra, mert véleménye szerint számos kérdés nem tisztázott eléggé, - ezeket most nem kivánja részletezni. Önmagában az is problematikus, hogy a hallgatókat elhelyezzük anélkül, hogy befejezték volna tanulmányaikat, diplomájukat nem kapják meg. Ez a hallgatók számára pszichikailag is problémát jelenthet: ami az.abszolutórium után hátra van, csupán formális. Ha a minisztériumi rendeletet lezárt "dolognak tekintjük, ugy érezte, nincs is sok értelme javaslatokat felvetni. Persze az előterjesztés által felvetett gondolatok is problematikusak, de ez vitaanyag. Nem ért egyet azzal, hogy az ellentét a két anyag között abban van, ho^y a Kereskedelmi Kar szemléletében a kiindulási alap a termelesi gyakorlat. Valóban van ellentmondás, de nem ebben, AZ ellentmondás abban van, hogy kétféle szakszemináriumról van szó: az egyik tipusa a szakszemináriumnak ami a .Ili. évfolyamon-van és amely kapcsolódik az alaptárgyhoz - a Kereskedelem gazdaságtanához - és az a célja, hogy az előadásra nem került témát feldolgozza, a hallgatók önálló munkáját megkövetelje, ezt tekintjüklDevezet^snek^a totfábbi önálló munkához. Nem "számítunk ez előtt semmiféle szakszemináriumra^ mert tudomásuk szerint a Politikai Gazdaságtan Tanszéktől szakszemináriumot nem kapnak. A £>. félévben jelentkezik a hallgató a másodi k sz akszemináriumra, amit tematikus szakszemináriumnak nevezünk, amely önálló témaköröket hirdet meg az oktatók önáll ó"kut atása és gyakorlattal való kapcsolata alapján. Sz a jelentkezés" szabja meg, hogyan osztjuk el a hallgatókat termelési gyakorlatra. Pl*_ ha gazdaságossági szárnitásokkal foglalkozik, olyan vállalathoz osztjuk be, ahol ehhez a témához gyűjt anyagot. A 7. félévben megvitatják a nyers beszámolókat, kijelölik a kötelező irodalmat hozzá és most már irodalmi ismeretekkel és kutatásokkal kiegészitve, a gyakorlaton gyűjtött anyagot dolgozzák fel, a 8. félév végén fejezve be ezt a munkát. Ezt az anyagot tekintjük a szakdolgozat alapanyagának. Tehát folyamatában nézve igy épül fel a szakszemináriumi rendszer. Világosan leszögeztük, hogy nézetünk szerint a szakszeminárium arra szolgál, hogy egyrészt növelje a hallgatók önállóságát, kialakitsa készségüket és segitséget nyújtson ahhoz, hogy bevezessük a hallgatók a munkahelyen rájuk váró feladatokoa. Ez ésszerű célkitűzés és nem szűk prakticizmus. A további javaslatok ebből a koncepcióból indulnak ki, ezek megvitatása, elfogadása más kérdés. Továbbra is hangsúlyozni kivánja, hogy a .minisztérium utasitása a hallgatók elhelyezésére vonatkozólag nem megnyugtató, nagyon sok problémát fog okozni, ezért fontos e kérdés jogi vonatkozásainak eldöntése.
