Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-13P a c h Zsigmond Pál: A "mechanizmus vitában" nem kivánt résztvenni; forgács elvtárs hozzászólása jelentette azt a keskeny pallót, amelyet kihasználva most szól hozzá. Az első szó az elismerésé. IIosszu évek óta először történik, hogy a tananyag valamely nagyon fontos tartalmi kérdését, jelen esetben az anyagi érdekeltség kérdését, a tárgyak egész sorára terjedően megvizsgáljuk, összefoglaljuk és részben kritikai megjegyzéseket fűzzünk hozzá. Bár a kritikai megjegyzések az egyes tárgyaknál eléggé egyenetlenek, maga az összefoglalás is jó szolgálatot tesz, hogy az érintett tanszékek átgondolják, nem elsősorban az átfedések, hanem kapcsolatok, egyértelműség szempontjából. A továbbfejlesztésre különösen kedvező lehetőségek nyilnak a mechanizmus-munkálatok előrehaladtával. Nyilván Vági elvtársak munkája is könynyebb lett volna, ha már referátumuk előkészítése idején nyilvánossá vált volna a Központi Bizottság ülésének anyaga, Nyers elvtárs referátuma. A második szó a birálat szava, abban az értelemben, hogy a referátum cime: A társadalmi és egyéni érdek oktató- és nevelőmunkánkban, tárgya pedig az anyagi érdekeltség oktatásunkban. Nem kell bizonyítani, hogy a tárgy nem meriti ki a cimet, csak annak egyik , bár rendkivül fontos oldalát. A társadalmi ás egyéni érdekhez hozzá tartozik az erkölcsi érdekeltség, egyén és közösség viszonya, tanulmányi és munkamorál stb. Természetesen ezek önmagukban is igen nagy problémakörök és lehetetlen lett volna ezeket is akár összefüggésükben* aká hasonló arányban tárgyalni, azonban va^y említeni kellett volna ezeket,röviden vázolni az ezzel kapcsolatos problémákat, vagy megváltoztatni a referátum cimét. Éppen ezért egy-két idevágó, illetve ehhez kapcsolódó kérdést kiván megemliteni. Az anyag 25. oldalán emlitést tesz a szocializmus épitésének társadalmi költségeiről. 3zt a fogalmat eléggé bizonytalanul és inkább elháritólag emliti a feferátum. Azonban az anyagi érdekeltség minél jobb megvalósításával egyfelől, ugy másfelől ezzel a problémával is bátrabban kell szembenéznünk, kivált oktatásunkban. Minden társadalmi formáció kialakulásának a történelemben megvoltak a társadalmi költségei. Nemcsak az ősközösség bomlásával a kialakuló osztálytársadalomnak, - hanem az egymást váltó osztálytársadalmi alakzatoknak, a kialakuló feudalizmusnak, a kapitalizmus kialakulásának . A tőkés termelési mód kialakulásával kapcsolatban, az eredeti tőkés akkumulációról, felhalmozásról szólva Marx Vergiliust idézi: milyen hatalmas xsit feladat volt Rómát, az uj társadalmat felépíteni. A szocializmus kialakulása természetesen elvileg különbözik minden eddigi formációváltástól. Az, hogy most nem valamely