Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-14antagonisztikus osztály társadalomi épül, hanem éppen az antagonisztikus osztályviszonyok megszüntetésével a szocialista rend, is az ut az osztálynélküli kommunista társadalomhoz vezet, - biztosítja, hogy az egyes osztályok érdekei egymás közt, ill. a társadalom egészének, a közösségnek érdekei és az egyéni érdekek nem kerülhetnek egymással kibékíthetetlen, antagonisztikus konfliktusba. Az a tény azonban, hogy még csak a szocialista társadalmat épitjük, és kiváltképpen, hogy a szocializmus - nem mint Marx és a marxisták egykor gondolták - a legfejlettebb tőkés országokban, hanem szükségszerűen elsőként a közepesen fejlett vagy viszonylag fejletlen országokban győzött, - azt a következményt vonja maga után, hogy a. szocialista épités legfőbb gazdasági feladatának - ahogy Lenin kitűzte - a munka termelékenységében, a kapitalizmus túlszárnyalásának nem csekély és nem is rövid ideig tartó nehézségei vannak, - ha ugy tetszik - a szocialista akkumulációnak társadalmi költségei vannak, - s vannak mlyan "költségei", még a leghelyesebb gazdaságpolitika mellett is. Természetesen helyes gazdaságpolitikával, irányitási rendszerrel ezeket csökkenteni lehet, az egyéni és társadalmi érdek kölcsönössége fokozható, a köztük felmerülő közvetlen ellentmondások korlátozhatók, azonban teljesen kiküszöbölni még jó ideig valószinüleg nem lehet. Hogy ezt a gondolatot az utóbbi években oktatásunkban, propagandánkban nem igen hangsúlyoztuk, azért is történt, mert a személyi kaltusz időszakában tulon-tul hangsúlyoztuk és kiderült, hogy túlnyomó részben gazdaságpolitikai hibák és nem objektiv tények okozták, illetve amikor már nagyon éreztük ezeket a "társadalmi költségeket", az akkori vezetők ezt ellakkozták, az életszínvonal emelkedéséről stb. beszéltek. Most azonban ezt a gondolatot bátrabban kell képviselnünk és elsősorban most, amikor a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése azt a reális perspektívát tárja elénk, hogy ezek a "társadalmi költségek" a lehetőséghez képest korlátozásra kerülnek és a népgazdasági érdek előtérbe állitása a közvetlen egyéni érdekkel szemben bizonyos időn belül az egyéni érdekeket is közvetlenül előmozditja. Éppen ebben mutatkozik a döntő különbség a szocializmus és a kapitalizmus között, ahol hosszú távon elmélyült az egyéni ás társadalmi érdek közti szakadék. Ez vezet a harmadik megjegyzéshez, a rövid és hosszú távú érdek emlitéséhez. A közvetlen és távolabbi érdek összefüggését eléggé lejárattuk a személyi kultusz időszakában, ez azonban nem jelentheti, hogy hallgassunk róla, s az ezzel kapcsolatos történelmi tapasztalatokról. Vannak ilyen tapasztalatok az osztálytársadalmak történetéből is S3 vannak a gazdaságtörténetnek is olyan vonatkozásai, amelyek e témát érintik, még ha a referátumban a gazdaságtörténet ki is maradt a számbavett tárgyak köréből.