Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
-163- : lom arculatának voluntarizmustól mentes felmérése, a tömegek energiájának nagyobb mórtékü r tfelszabaditása M, a gazdasági intézkedések politikai hatásának körültekintő figyelemmel kisérése mind fontos részletkérdésekben, mint üzemi demokrácia, szakszervezet szerepe stb. Az elhangzottak arra utalnak, hogy ezeknek a kérdéseknek vizsgálata a kiinduló irányelvekben még nem ári el a dokumentum néhány más részének kiforrottság színvonalát. - Az ide tartozó kérdések közül egy részletet kiván csak megemliteni, a minőségi caere kérdését, ami élénk vitát váltott ki. Kiélezett vélemények csaptak össze, de a továbbiakban látni lehetett, hogy milyen irányban lehet keresni az összeegyeztetést, felmerült az igazgatói jogkör kiterjesztésével kapcsolatban a kiskirálykodás veszélye stb. Történelmi tapasztalatok szerint azonban a kiakirálykodásnak az igen azigoru centralizáltság időszakában is megvolt a táptalaja. Máarészt meg kell emliteni, hogy a minőségi csere akár össztársadalmi, közgazdasági viszonylatban, akár pedig felsőoktatási viszonylatban tekintjük is -, olyan dolog, aminek megvalósításában alig tettünk eddig valamit. Az iüe mutató kezdeményeket tehát fel kell karolni és nem elhárítani, - természetesen lehető előrelátással előre gondolva a negatívumok veszélyére, az igazgatók nagyobb hatáskörének esetén éppen a társadalmi ellenőrzésnek a garantálására és biztosítására. Ez átvezet a vezetés, vezetőképzés, vezetéselmélet kérdéséhez. A hozzászólásokkal, kritikai megjegyzésekkel egyetért, amelyek az irányelvek idevonatkozó fogalmazását nem tartják megfelelőnek. Erről a kérdésről olyan értelemben is szó esett, hogy az uj mechanizmus szükségszerűen a közgazdászok szerepének növekedését jelenti a vezetésben, és ez egyik hozzászólásban a kényes kérdések között nyert említést. Ez itt, ügyetemünk falai között nem kényes kérdés, azonban éppenséggel nem bizonyos, hogy ha pl. a műszaki egyetemeken kerül ez tárgyalásra, ott nem lenne-e kényes kérdés. Egyetért tehát a fejlődés ilyen irányának megjelölésével és a közgazdasági szemlélet növekvő szükségességével; fogalmazásainkban azonban a közgazdasági és műszaki szemlélet összekapcsolását, a műszaki feji dés köve-
