Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

-13IjT viselkedni az uj körülmények között a vállalat, faiképpen fog élni a nagyobb önállósággal, milyen helyzet mellett várható, horj a vállalati decentralizált döntések valóban az ésszerű ?jri tóriumoknak fognak megfelelni, iizzel szemben a népszabadság által rendezett fórumokon nagymértékben vállalati sikon dolgozó közgazdászok vettek részt és ez a tevékenyaíg hasanos volt. viták harmadik formája, amelyeket a K.ö. a megyei, budapesti, orületi pártbizoi tságokon, nini a z téri umo#cban és rnua fontos intézményekben szervez áa amelyak Keretében ez a mai vi.a ie folyik. Bttől is nagyon sokat kell várni a végleges anyag iu<agi/erkesztése szempontjából. A vita szempontjából nem volna célszerű valamilyen rae kütéot, befolyásolást megengedni, mégis egy-két dologra ioi kell hivni a igyelraet, a korlátozás szándéka nélkül. A K.B. ismert anyagából a vita akkor lesz eredményes, ha a hongauiy döntően a II-V. fejezetre helyeződik, és minden kritikai megállapítás azzal kapcsolatban, ami ma van, abból a szempontból bir jelentőséggel, ha mindjárt párosul azzal aszal a pozitiv hozzáállással is, hogy ami helytelen, az miért helytelen ás milyen feltételek között látszik helyesnek me változtatni. i eldűlt időszak vitáiban nem volt elkerülhető, hogy fogainak felett vitatkozzanak, mégis a viták kiélezése abban az irányíján, hogy miképpen értelmezzük pl. a terv fogalmat, vagy hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmusoan van-e egyáltalán centralizáció, vagy az uj mechanizmus a decentralizáció irányában visz vagy fordítva, - a vita ilyen szempontból sem korlátozható, de ha ugy akarunk vitatkozni, hogy minél töob hasznot jelentsen a tovaouiak szemponvjáoól, nem erre itali a h ingi?ulyt helyezni. Fel keli hivni a figyelmet két olyan kérdésre, amiről azt lehet mondani, hogy az uj mechanizmusnak kényes és gyenge oldala. yiK az imiaoió kérdése, arra a kérdőre ugyanis, ho y elég sokan hajlamosak azt hinni, hogy az uj gazdasági aechanizmu-