Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
-13aitiv irániban, A legjelentősebo, arai a vitában nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható fenn az a nézet, amely a tervgazdaság áa a piac, a tudatosság és spontaneitás, a gazdaság belső mechanizmusa és automatizmusa szempontjából élesen szembeállította a központi tudatos tervezést és azokat az automatizmusokat, amelyek a piacon az ember áru- és pénzkapcsolataiban alakultak ki, hogy a terv fogalmát szúleueooen kell értelmezni, a terv fogalma a torvszerd cselekvések egységes rendszerére terjedjen ki és arairól szó van, nem egyszerűen technikai változtatás, hanem lényeges megváltoztatása fogalmaknak, elképzeléseknek, amelyedet ha nem vizagálunk felül, akkor az egész végrehajtaaba sok hiba CSUSZÍK bele. A kiinduló irányelvek rögzítését követően uj alapon folyt tovább a gazdasági mechanizmus javaslatának kidolgozása; a vita lényegéüen 3 f5 formát vett; nz /*llamgazdasági Bizottság keretében működő I ec:;anizmus Bizottság Biost már nem a jelenlegi gazdasági mecaanizraua kritikai elemzésére helyezte a hangsúlyt, ezt a munkát lezártnak tekinti, és alapul véve az irányeleeRet, megszervezte annak részletesebb elemzését és felülvizsgálatát azon részletesebb vizsgálatok figyeler.be vételével, amelyekre a echanizmus Bizottság különböző munkacsoportjai készítenek el5 anyagot. Bzek targyaiása folyamatban van, e héten zárulnak le ée ezek alapján a f echanizmus Bizottság megkezdi egy végleges irányelv-tervezet szerkesztését. A mechanizmus Bizottuág ebben a tevékenységében természetesen nemcsak az egyes munkacsoportok által készitett dosumentumokra támaszkodik, hanem arra a vitaanyagra is, amelyet az elmúlt hónapokban a pártaajtó szervezett ás amelyben igen SOK ós lényeges szempont merült fel és amely számumra azért bir külön, s jelentőséggel, mert ezeken a munkacsoportokban, amelyek azt a célt tűzték maguk elé, hogy konkretizálják a kiinduló •rányelveket, inkábo a gazaasági mechanizmus állarairányitási változatai és az áliamiránvitás szempontjából felmerülő kérdései álltak előtérben, s ey kissé háttérben maradt ezekben a vitákban a vállalati reagálás és általában annak sokoldalú vizsgálata, miképpen fog