Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. október 4. - Doktorrá avatás - 1. Az Egyetem munkaterve az 1965/66. tanévre. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. Az 1964/65. tanévvégi vizsgatapasztalatok. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. Egyebek

-loi3» ban, amely 5 tárgynál 2 utóvizsgát, 5-nél több tárgy esetében 3 utóvizsgát engedélyez. Ha ezt betartanánk, előre tudnánk jutni. Áthallgatok megítélésében a korábbinál nagyobb következetességet tapasztal dékáni, rektori szinten is, azonban az engedélyek határidejét nem mindig határozzák meg kellő körültekintéssel, maximális lehetőségek nyújtására törekszenek. A felsőbb evesek vizsgáztatásával kapcsolatban sok tekintetben igaza van Kahulits elvtársnak. Ellentmondás mutatkozik abban, hogy olyan hallgatók, akik szaktárgyból soha nem baknak, nagyon nehezen vagy nem mennek át az államvizsgán. Egyetért azzal, hogy ne irjuk elő minden csoportnál a munkaértekezletet. K o v á c s Géza: Fontosnak tartja előrelépni a vizsgakövetelmények tekintetében és a különböző engedélyek megadásában. Abból adódóan, hogy a további vizsgalehetőségek eléggé tágak, a vidéki hallgatókra fokozottabb hátrányok nehezednek, mert a kollégiumi helyek száma szükreszabott, s esetleges gyenge tanulmányi eredmény miatt a kollégiumból kikerülnek, ami nem egy esetben lehetetlenné teszi továbbtanulásukat, ugyanakkor hasonló gyenge eredményű budapesti hallgató zavartalanul tanulhat tovább. Célszerűnek tartaná ebből a szempontból a vizsgaszabályzatot is megvizsgálni, - ha erre hosszabb időn belül nincs lehetőság, akkor ügyetemen belül dolgozzunk ki elveket, amelyek esetleg további megszorításokat jelentenek. Előrelépés van abban, hogy eléggé konzekvens az együttműködés a dékáni és rektori határozatok között, az esetek többségében elfogadják a karok javaslatait, vagy az^eltérésrol értesitik a kart. Probléma abból van, hogy végső fokon minden hallgatónak joga van fellebbezni, ez elhúzza a végső döntések időpontját, Bizonyos tanulmányi eredmény esetében eleve ki kellene zárni a fellebbezés lehetőságát, ez egyszerűsítené a helyzetet. Megyeri Endre: Az államvizsgákkal kapcsolatos tapasztalatai megegyeznek azzal, amit Kahulits elvtárs mondott. Wilcskk elvtárssal való nézeteltérés abból is származik, hogy V/ilcsek elvtárs azok közé tartozik, akik igényesek a ^ . vizsgán, másrészt nincs elég tapasztalata a többi vizsgákról, és saját tapasztalataiból általánosit..Valóban elé| nagy liberalizmus van a szaktanszékeknél. Az államvizsgákkal kapcsolatban különösen kirivó volt, hogy korlátozott számú kérdés állt rendelkezésre pl. filozófiából, de szaktárgyakból is. Szervezeti szempontból is javasolja, hogy az államvizsgabizottság elnökének komplett anyagot bocsássanak rendelkezésére a "tanszékek és az elnök adja ki a tételeket. A nivó és létszám kérdése: véleménye szerint megfelelő lehetőság van kellő számú, jókápességü hallgató kiválasztásáfa. A probléma azonban összefügg a felvételi rendszerrel, propagandával is.