Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. október 4. - Doktorrá avatás - 1. Az Egyetem munkaterve az 1965/66. tanévre. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. Az 1964/65. tanévvégi vizsgatapasztalatok. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. Egyebek

-9nyelvi oktatás folyik, ezt az állami nyelvvizsgát tett hallgatók nem szerzik meg. Feltehető, hogy az a hallgató, akinek nyelvvizsgája van, tud annyit, hogy a nem nyelvigényes szakok szinvonalat elérje, a nyelvigényes szakokon azonban ezen túlmenő szaknyelvi képzés folyik. Javasolja, hogy ne azt állapitja meg az Egyetemi Tanács, hogy valamennyien felmentendők, hanem ahol szigorlat van előirva, kötelesek legyenek azt letenni. Ezek a hallgatók a szigorlatra valószínűleg önállóan is fel tudnak készülni. B e r e n d T. Iván: Sok szó esett a szűrésről. Rendkívül fontosnak tartja ezt az egész egyetemi munka színvonala, megbecsülése szempontjából. A vita során a valóságos arányoknak meg nem felelp módon az utóvizsga engedélyek kerültek előtérbe. Véleménye szerint nem ez a fő probléma. Ennek akkut kérdésként való jelentkezése optikai csalódás következménye. Kevés tansz Ik alkalmazza a szűrésnek megfelelők&vetelményeket, ezért kerülhet sor arra, hogy az Egyetemre nem való hallgatók megismételhetik a vizsgálat. Ha minden tanszék fellépne megfelelő követelményekkel, kicsire zsugorodna ez a probléma. Nem feltételezhető, hogy az alkalmatlan hallgatók csak korábban egy tárgyból, matematikából, majd ujabban két tárgyból, matematikából és politikai gazdaságtanból nem alkalmasak. A Gazdaságtörténet Tanszéken is kiderült, hogy az elégtelenség fogalmának értelmezésében az egyes vizsgáztatók között lényegessi eltérések vannak. Nagyobb nyomatékkal kellene az Egyetemi Tanácsnak, a kari tanácsoknak állást foglalni abban a kérdésben. A többi tanszék vizsgakövetelményeiben is érvényesülnie kell ennek a helyes igénynek. Jó lenne, ha egyes esetekben az Egyetemi Tanács vagy Kari Tanács egyes tanszékek vizsgaeredményeit is megvitatná, szükség esetén egyes vizsgáztatókig menően. Schuszter Ede: A vizsgaeredmények értékelésével kapcsolatban: a hallgatók jelentős része vizsgára ugy jelenik meg, hogy felállit egy bizonyos szintet, amit ugy vél, hogy szükséges elérnie. A hiba akkor jelentkezik, ha a vizsgáztató nem ugyanezzel a mércével mér. Szükséges, hogy egyöntetű, meglehetősen magas követelmények kerüljenek alkalmazásra minden tárgynál. Meg Kellene vizs

öálni a vizsgák, szigorlatok légkörét is. A 9. oldalon a jegyzetellátás nehézségeiről van szó. Ebben a tanévben fokozódóan realizálódnak a reform célkitűzései jegyzetekben. A tapasztalatok szerint a Jegyzetellátó által megadott határidők nem vehetők komolyan. Az Egyetemnek intézményesen kellene fellépni ebben az ügyben. 0 1 1 é Lajos: Az utóvizsga engedélyek a Statisztika Tanszéket is nagymértékben érintik, ma is száznál több vizsga áll előttük. "Amikor felvetették, hogy következetesebben,^ szigorúbban kell eljárni, nem vették figyelembe a Művelődésügyi Minisztérium utasitását a vizsgaszabályzattal kapcsolat-