Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. október 4. - Doktorrá avatás - 1. Az Egyetem munkaterve az 1965/66. tanévre. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. Az 1964/65. tanévvégi vizsgatapasztalatok. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. Egyebek

-8A vizsgáztatási módszerek megváltoztatásával kapcsolatban az anyagban tul magas fórum van megjelölve, bár ez formális jóváhagyás. Ennek megvizsgálása szakbizottság feladata lenne, mivel tárgyanként más és más módszerek lehetnek. Á külföldi hallgatókkal kapcsolatban: ez évtől külön heti 6 órában foglalkozik velók a Tanszék, nem járnak a többi hallgatóval együtt órára. Ilyen képzésre a Tanszék oktatói talán nem is a legalkalmasabbak, különleges képzettségre van szükség. Erre egyik középiskolai óraadó tanárt állították be. Felveti, hogy mivel többéves, állandó jellegű dologról van szó, nem lenne-e szükséges erre állandó lehetőséget biztosítani. Kahuli ts László: A szűrés és a többszöri utóvizsgák kérdése: egyetért azzal, hogy rendet kell teremteni e téren, de látni kell, hogy nem minden esetben a hallgatókon múlik, hogy utóvizsga engedélyt kell adni. Számos esetben szociális, családi körülmények miatt kerül erre sor. Ez csak az egyik - kisebbik - oki*: ezért továbbra is alkalmazni kell a szűrést. Wilcsek elvtárs az egyik elmúlt Tanácsülésen alaptalannak tartotta azt az állítást, hogy a felsőbb évfolyamokon liberálisabb a vizsgáztatás. Eazel akkor nem szállt vitába, de most - ha Wilcsek elvtárs nincs is jelen - szükségesnek tartja erre visszatérni. Az előterjesztés megállapítja, hogy a szaktárgyakból alig van elégtelen és sok az elégséges jegy. A hallgatók ugy érzik, hogy aki az I-II. évet átvészelte, mindenképpen elvégzi az Egyetemet. A szaktanszékek elmaradtak a minimum-követelmények alkalmazásában, amelyeket az alapozó tárgyakat tani tó tanszékek alkalmaznak. A hallgatók igazi szakmai képzettségét az adja meg, ha a minimumkövetelményeket a szaktanszékek is következetesen alkalmazzák. Ez összefügg azzal, hogy panaszkodunk az iránt, hogy a felsőbb éves hallgatókban nincs meg eléggé a szakma iránti szeretet. kilesek elvtárssal egyetert abban, hogy nem szabad elfogadni a hallgatók azon érvelését, hogy tul vannak terhelve, de nem ért egyet azzal, hogy pelenkázzuk a hallgatókat, mert a behatóbb foglalkozás alapozza meg azt, hogy behatóbban követeljük meg a tudást is. Azzal sem ért egyet, hogy a hallgatóknak nincs is igényük arra, hogy találkozzanak az oktatókkal és azok a problémákat részletesen megmagyarázzák. Ezt együtt kell látni, ezért egyetért az anyaggal, hogy néhány tárgynál - a matematikánál is - gondolkodni kell azon, hogyan tudjuk megadni az oktatásbeli feltételeket, hogy minket ne érjen vád azért, hogy a hallgatók elég nagy tömege nem tud megbirkózni az anyaggal. S u a r a Róbert: A 9. oldalon szerepel, hogy mindinkább nyugvópontra kerül a közép- és felsőfokú nyelvvizsgák beszámításának kérdése. Ezt nem látja ilyen megnyugatónak. A reformmunkálatok során egyik feladat volt a nyelvtanulást szerves részévé tenni a szakképzésnek. A III—iV. éven szak-