Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. október 4. - Doktorrá avatás - 1. Az Egyetem munkaterve az 1965/66. tanévre. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. Az 1964/65. tanévvégi vizsgatapasztalatok. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. Egyebek

-7­az oktatókat az a körülmény, hogy általában mindenki meg­kapja az utóvizsgaengedályt, hiába buktatják meg a gyenge felkészültségüeket. Semmiképpen nem kellene engedélyezni utóvizsgát akkor, ha az illető- 2-3 tárgyból bukik. Az 5. oldalon szerepel egy megjegyzés a pol.gazu. szigor­latokkal kapcsolatban, hogy nem sok-e a 3.ooo oldal anyag. Ez az anyag 2 év tananyaga, ebből 15oo-16oo oldala a jegy­zet, 5oo oldal klasszikus és kb. looo oldaí a szemináriumi kötelező irodalom. Véleménye szerint itt nem kell engedmé­nyeket tenni. Barna Gyula: A közlekedési szak IV. éves hallgatói 32-en indultak az I. évben, a III. évre 2o-an kerültek, itt a szűrés erőteljesen látszik, ez jó hatással volt a még­maradó hallgatókra is. A vizsgákkal kapcsolatban: valóban sok hallgató megy második utóvizsgára, de ezt a vizsgaszabályzat lehetővé teszi; har­madik utóvizsga viszonylag kevés van. Elsősorban az esti­leveleziő hallgatók között vannak, akik negyedik utóvizsgát tesznek minisztériumi engedéllyel és ha.ott megbuknak, azután is kapnak ujabb engedélyt. A 7. oldalon szerepel, hogy uj vizsgamódszerek bevezetése előtt ezeket tanterv-vitákon beszéljék meg és az Egyetemi Tanács jóváhagyása után kerülhetnek bevezetésre. Ez véle­ménye szerint túlzás. A javaslatok Között szerepel csoportértekezletek tartása: ezt meg kellene gondolni. Az Ipari Karon 32 délelőtti csoport van, ezeknek félévenként 2 alkalommal értekezletet tartani azt jelenti, hogy 64 értekezlet szükséges, hetenként táhát 4 lenne. Meg kellene elégedni a félévenkénti egy értekezlettel. K r e k ó Béla: Az elmúlt hetekben fiatal közgazdászokkal beszélt, pesszimista hangulatot tapasztalt náluk, ami néhol cinizmusba csapott át. Ennek egyik oka, hogy - véleményük szerint - az Egyetem elvégzése erőfeszítéseket nem igényt. A sorozatos vizsgaengedályek rendkivül nagy terhelést jelen­tenek a tanszékeknek, a munka solypontja az átlagon aluli hallgatókra tolódik el. Alhumanizmus, ha az egyetemi tanul­mányokra alkalmatlan hallgatókat vonszoljuk magunkkal, iielye­sebb, ha időben megszabadulunk tőlük és-itt nagy jelentősége lenne a felsőfokú szakiskolákkal való kapcsolatnak is. Szép Jenő: Az esti-levelező hallgatók vizsgaidőszaka: a rendes vizsgaidőszak belenyúlik az uj oktatási évbe. Álta­lában a gyenge hallgatók hagyják utoljára vizsgájukat, ez akadályozza okét az uj tanév elején tanulmányaik megkezdé­sében/ és az eltolódás tovább nő. Fokozza ezt a problémát az utóvizsgaidőszak. Tul sok véleménye szerint a rektori­dékáni utóvizsga engedély. A felsőfokú intézmények létszáma olyan magasan van megállapítva, hogy a megfelelő nívó tar­tása nem'is lehetséges. Sok hallgató van, aki nem képes meg­felelő szinvonalon elsajátítatni az anyagot, vagy idegileg rendkívül megviseli a felkészülés.

Next

/
Thumbnails
Contents