Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. október 4. - Doktorrá avatás - 1. Az Egyetem munkaterve az 1965/66. tanévre. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. Az 1964/65. tanévvégi vizsgatapasztalatok. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. Egyebek
meg a vizsgán, mint ahogy azt korábbi érdeklődésük alapján várni lehetett. Megitélésünk szerint ebben közrejátszott az a körülmény, hogy a szorgalmi vizsgajegy a rendelkezés szerint; a vizsgaátlagba nem számit bele. Bár jelen anyagunkban korántsem törekedhetünk a hallgatók tanulmányaival kapcsolatos valamennyi probléma érintésére megjegyezzük, hogy célszerű lenne rövidesen megnézni - főként •• az I, évfolyamot befejezőkülföldi hallgató k vizsgaeredményeit, figyelembe véve az elmúlt évben ezzel kapcsolatos döntéseket. Bevezetésben utaltunk arra, hogy mindkét évfolyamon meglehetősen gyengék a Politikai gazdaságtan eredménye k. Itt továbbra is érvényesül a fokozódó minimum-követelmény, amelynek nem tudása esetén a tanszék eltekintett a vizsgázó hallgató további kérdezésétől. A fokozatos vizsgakövetelmény megitélesünk szerint kellő megalapozással történt, a vizsgaeredmények gyengesége a hallgatók többségének inkább felszines tudáséból eredt, mind a tanszék szigorú vizsgáztatásából, mégis a jövőre vonatkozóan ismételten felül kellene vizsgálni a követelményeket, főként a kötelező irodalom szempont jából. 'Bár a Politikai" gazdaságtan egyetemünk "sarkalatos" tárgya mégis elgondolkodtató, hogyan fognak helytállni az 1965/66. tanévben elsőizben államvizsga I. szigorlatot leteendő II. éves hallgatóink a jelenleg kb. 3ooo oldal terjedd.mü tananyagból. Ez mindenképpen soknak tűnik még akkor is,ha a kötelező irodalomnak csak egy része közöl, uj ismeretet, mig másik része a jegyzetben foglalr tak elmélyítését szolgálja. /E probléma különösen fennáll majd az esti, levelező tagozatokon/. ' •' Az utóbbi évek általános tanulsága, hogy a felség évfolya mokon a vizsgaátlagok emelkedő tendenciát mutatná k, nemegyszer lényegesen felülmúlják a korábbi eredményeket. Ennek egyik oka - mintahogy ez már korábbi anyagokban is lerögzitésre került hogy az I. és részben a II. évfolyamos hallgatók még nem rendelkeznek kellő egyetemi tanulási tapasztalatokkal, módszerekkel és az alapozó és elméleti tárgyak kétségkivül magas követelménye révén az egyetemi-tanulmányokra legkevésbé alkalmas hallgatók' reális kiszűrés e is ezeken az évfolyamokon történik leginkább. Hallgatóink a felsőbb évfolyamokon viszont közelebb kerülnek tulajdonképpeni szakukhoz, ekkor ismerik meg szaktárgyaik többségét, illetve elméleti képzésüket összekapcsolva a szakmai gyakorlat tapasztalataival, s látva azok fontosságát, mind nagyobb intenzitással tanulják szaktárgyukat. Ezt tükrözik olyan vizsgaeredmények, mint pl. a Lineáris programozá s a terv-matematika szakon /4,-/ egyes földrajzi tárgya k•/4,4/, a Keres letkutatá s /4-,21/j a Tanitas i móqszert ano k"stb. Ugy véljük azonban
