Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. november 1. - 1. Az Egyetem 1965-68. évi káderfejlesztési terve. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője

-loMegyeri Bndre: A tervbevett kiegészítésekkel, amelyekre Kovács elvtárs utalt, egyetért. A terv^realitásával, a feltételekkel kapcsolatban: az előkészítő megbeszélésen már felvetette, hogy az embernek lelkiismeretfurdalása támad, ha olvassa azt a számot, amivel bőviteni javasoljuk az oktatói létszámot, mert ismerjük a népgazdaság erőforrásait, de másrészt látjuk az oktatók erőfeszítéseit is. Amikor számotvetünk az eddigi munkával, egyetért azzal, hogy differenciáltabb képet kell rajzolni az elmúlt évek eredményeiről. A Karxaxac vonatkozásában ezt igyekeznek is megtenni. A Karon általában heti lo óra körül van az átlagos terhelés. Figyelembe véve a követelményeket, ugy tűnik, hogy ez még mindig kevés. Ha megkapjuk a kért létszámot, ugy tűnik, hogy ennek ellenére növeKednek a terhek, még akkor is, ha jobban élünk az eddigi lehetőségekkel. Rendkivül nagy terhet jelent az irásos tananyagok elkészítése is. Az Ipargazdaságtan tankönyv megírásának kitűzése talán nem is volt helyes célkitűzés, mert az ismeretanyag rendkívül gyorsan változik, tehát rövidesen uj anyagot kell irni. Más területeken is ez a helyzet. Igyekeztek reálisan tervezni, figyelembe véve a népgazdaság lehetőségeit, de ezzel nem lehetünk elégedettek. A megadott számok rendkívül feszitettek, erre fel kell hivni a Minisztérium figyelmét. Ha a reális heti 8 órás terheléssel számolnánk, kb. 3o fős létszámigénnyel kellene a Karon shámolni. A Kar oktatói rendkívül mostoha körülmények között dolgoznak, sok szempontból nehezebb feltételek között, mint másutt. Az Ipargazdaságtan Tanszék oktatói is több tárgyat tanítanak, ezeknek a tárgyaknak más országokban külön tanszékei vannak, külön kutatóintézetek működnek. Sok mindent át lehet venni azokból a kutatásokból, de nem lehet egyszerűen adaptálni és egy-egy ember még ehhez is kevés. Mivel nálunk ezekre a témákra nincs külön kutatóintézet, külső szervek is sok kérdéssel fordulnak az Egyetemhez, ez is nagy terhelést jelent. Egyetért azzal, hogy a szaktanszékek igényei előnyben részesüljenek, ezt azonban még élesebben kell felvetni, mert az oktatás-nevelés szempontjából rendkívül fontos. A hármas egységgel kapcsolatban: ennek értelmezésében szubjektív tényezők is közrejátszanak. Nemcsak olyan felfogással találkozunk, mint amit Szép elvtárs vetett fel, vannak, akik kevéssé ismerik el a tudományos munka jelentőségét. A színvonalas oktatómunka a tudományosmunka elemeit is magában hordozza és ennek színvonalas melléktermékei is vannak. Sok oktató munkáját megnézve, azt látjuk, hogy tudományos munkájukban ilyen elemek nincsenek, nem segiti oktatómunkájukat.