Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. november 1. - 1. Az Egyetem 1965-68. évi káderfejlesztési terve. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője

-7Bnnek érdekében néhány változtatás lenne szükséges. Köztudomású, hogy hibák történtek az oktatási reform pénzügyi vonatkozásai terén, másrészt az egyetemi ppnzügyi hatáskör növelése lenne szükséges a lehetőségek jobb kihasználása érdekében, - ez azonban csak egy meglévő keret jobb'kihasználásé t jelenti. Emellett lényeges lenne, ha az ösztönzők oldaláról tudnánk a feladatok egységet befolyásolni, ezt azonban a jelenlegi pénzügyi feltételek mellett szintén nem lehet megtenni. Olyan öszt Önzés kellene, amely a hallgatók minőségi munkájának javitására hatna, az ösztöndíjrendszer javitására lenne szükség, másrészt olyan oktatói fizetési rendszer kellene, amely a feladatok egységes megoldására hatna. Meg kellene oldani a félállások ügyét is. Az lenne jó, ha ezeket megszüntethetnénk olyan fizetésekkel, amelyek megoldanák ezt a problémát. A pénzügyi lehetőségek megteremtésénél figyelembe kellene venni azokat a minisztériumokat is, amelyek számára hallgatókat képezünk. A Minisztériumnak kellene ezt merészebben felvetni, mivel ez a pedagógus társadalom egyik legégetőbb kérdése. S z a n y i Jenő: A terv alapvető célkitűzéseivel egyetért, ennek ellenére néhány megjegyzése van. Helyes rögziteni a hármas egységet, ugyanakkor a tervben olyan megvilágításban kerül tárgyalásra, hogy a tudományos munka erőteljes kiemelést nyer. Ugy látszik, mintha az oktatók sa^át maguk rendelkeznének idejükkel, pedig ezt a feladatok sza tg ák meg. A terhelés növekedése jelentős akadálya a tudományos munkában való előrelépésnek. Probléma, hogy bizonyos összefonódás jelentkezik a funkciók között. Nem határoztuk meg, hogy pl. egy tanársegédtől milyen munkát várunk. Sokszor jelentkezik az a probléma, hogy amit mi docensi feladatnak tartunk, azt egy két éve dolgozó tanársegédnek kell ellátnia, de ugyanez előfordul forditva is. Javasolja, hogy a tervnél vegyük figyelembe, hogy egy-egy oktató milyen feladatokat lát el, teljesitette-e a munkakörnek megfelelő feladatokat, azon alulmaradt, vagy tulment azon. A pártbizottsági ülésen is felmerült az uj tanszékek problémája. A jelenlegi szervezet is bizonyos mértékig akadályozza, hogy utánpótlás" legyen fiatal oktatók körében. A tanszékvezető tudása, kapacitása határozza meg sok esetben, hogy hány ember legyen a tanszéken. A tanszékvezető feladata irányitani az oktató és tudományos munkát, de szükségképpen nem irányithatja, hogyha a tanszéken 8 vagy ennél több oktatási és egyben kutatási téma van. Vannak témák, amelyek szükségessé tennék, hogy velük kapcsolatban ujabb tanszékeket hozzunk létre. Ilyen probléma a Pedagógiai Tanszék létrehozása is, ez a tervben határozatlanul van felvetve. 21 tanszék van 3 karra tagozódva ós kb. 6o-7o tudományággal foglalkoznak. Tehát sokkal több tanszéket lehetne létrehozni és igy kevésbé merülne fel az a probléma, hogy nincs utánpótlás. Figyelembe kell venni,