Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-lo-4A másik kérdés az, hogy maguk a kategóriák: egyéni, vállalati, népgazdasági érdek, kevéssé boncoltak; erre utal is az anyag. Sokszor oda kerülünk, hogy sok kategóriáról, amelyeket eddig meglehetősen problémamenteseknek tekintettünk, kiderül, hogy nem néztünk a mélyére. Ilyen pl. a mérés problémája, vagy a vállalati érdek mibenléte stb. érdekes az egyéni és vállalati érdek viszonya is. Szabó elvtárs felvetette, hogy van-e külön ágazati érdek vagy nincs. Azzal egyetért, hogy a kreált hivatali érdek nem helyes és törekedni kell annak megszüntetésére. Más kérdés, hogy vannak objektív, többékevésbé ágazatinak tünő érdekek. Pl. a szénbányászoknak van bizonyos speciális elkülönült érdekekük és lehetne más szakmákat, foglalkozási csoportokat is felhozni, amelyek külön érdekekkel birnak. Nem beszélhetünk arról, hogy ez helyes vagy nem, de ilyen van. fizek nem feltétlenül károsak, olyan helyzetet kell teremteni, hogy ezek a népgazdasági érdek jellegével érvényesüljenek, ez azonban a nehezebb feladatok közé tartozik. Van több olyan vitakérdés, amely nálunk kevésbé merül fel, de néha azért találkozni velük, ü'gyes lengyel közgazdászoknak van olyan vélempnyük, hogy a vállalati és népgazdasági érdek kapcsolatát tekintge az állam feladata, hogy teremtsen olyan feltételeket, hogy a vállalat a maga érdekeit követve a népgazdasági érdek jegyében járjon el. Ilyen feladata van az államnak, azonban van egy következő mondat is: amennyiben pedig ez nem valósul meg, nem lehet hibáztatni a vállalatot, hogy mégis a maga érdekét követi ós nem a népgazdaságét. Az állam és a vállalat partnerek, nem erkölcstelen, ha a vállalat a saját érdekét követi. Az ideológiai irányelvekben ez a probléma másként szerepel, véleménye szerint helyesen, hogy ilyenkor is alá kell rendelni a népgazdasági érdeknek a vállalati érdeket. Brőteljesebben kell hangsúlyozni, hogy ezeket az ütközési felületeket csökkenteni kell. Az jó, ha ezért a vállalatot nem éri károsodás, tehát honoráljuk azt a tevékenységét, hogy egyik érdek érvényesítéséről lemondott. Kapcsolódnak ezek a kérdések etikai kérdésekhez is, de ezeknek a kapcsolatoknak a további vizsgálata hasznos lenne. Szabó Kálmán: A munka szerinti elosztás elvének gyakorlati alkalmazását ugy képzeli el, hogy a vállalaton belül az, hogy ki mennyi jövedelmet élveazen a minimális béreken felül, legyen a vállalat ügye. A vállalat-vezetője, aki érdekelt abban, hogy a vállalat gazdálkodása eredményes legyen, az mondja meg, hogy kinek mi volt a szerepe az eredményességben és mit érdemel. Az egyéni elbírálás módszerét kellene megvalósítani, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindent pontosan ki kell dekázni, de nyilvánvaló, hogy ezen^a területen bizonyos egzakt módszerek kialakítására is szükség lehetne. Másik dolog, hogy amikor vállalatok és ennek folytán ágazatok