Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

Az aj mechanizmusban ibelyes törekvés lenne az, ha minél inkább ennek a három csomópontnak a tenyere ápitenénk, ennek alapján határolódnának el a döntési jogok is és ennek alapján állnának rendelkezésre azok a feltételek, amelyek szerint választhatunk a lehetőségek között az égyén vagy vállalat. Megyeri Endre: fígyetárt Szabó elvtárssal, hogy szerencsésebb lett volna, ha a bevezetőben megemlítjük néhány fontosabb ideológiai kérdést, ezt azonban idő hiányában nem tudtuk megtenni. Az anyagban van utalás arra, hogy nem eléggé mutatjuk be a tananyagokban és nem tükrözzük a tudományos kutatás helyzetét, magát a népgazdasági érdeket, ennek mibenlétét ás konkretizálási folyamatát. Ugy tűnik, hogy eléggé ieegyszerüsitve tárgyaljuk ezt, ugy hogy van a társadalmi érdek és ezzel összhangba kell hozni a vállalati és az egyéni érdeket. Ez korántsem ennyire egyszerű probléma ás az ellentmondásoknak igen jelentős hányada éppen abból adódik, hogy amikor összhangba kell hozni az érdekeket, még nem is eléggé konkretizálódtak ezek ás nem világos, hogy miben áll ez az érdek. Azzal is számolni kell, hogy a gazdaság irányitása, a tervek, operativ intézkedések olyanok, hogy még további kimunkálást igényel a társadalmi és az egyéni érdeknek megfelelően. Főleg a korábbi anyagokban volt olyan leegyszerűsítés, hogy a népgazdasági, társadalmi érdek felismerési folyamata is olyan, amely feltételez® az együttműködését az egyénnek, vállalatnak és népgazdaságnak, mert ebben a folyamatban kell kialakuljanak a társadalmi érdekek, népgazdasági érdekek. Annak a mozzanatnak a hangsúlyozása még erőteljesebb lehetne, hogy az érdekek összhangját már a népgazdaságig társadalmi érdekek felismerési folyamatában is meg kell teremteni és ennék gyakorlati megvalósításában is. Inkább arról van szó, hogy a gyakorlati megvalósítás során hangsúlyozzuk az érdekek egyeztetésének problémáját és kevésbé van kidolgozva, hogy az érdekek felismerésének folyamatában is meg kell teremteni az érdekazonosságot és ez kollektiv munka eredménye kell legyen. Az érdekek ütközése is sokszor azért következik be, mert a társadalmi érdek sem jól meghatározott és felismerésében is hiba van. Hzzel kapcsolatban kétségtelen, hogy jelentkeznek a hallgatóknál olyan nézetek, amelyekre utal az anyag. Az oktatásban ezt igyekezett feloldani, főleg szakszeminárium keretében, hogy néhány burzsoá szerző munkáját is kézbe adta, akik gazdaságossági számításokkal foglalkoznak és ahol szó szerint előjönnek olyan problémák, hogy üzemi szinten az érdekek nem egyeznek a népgazdaságival. Tehát a tőkés gazdaságban is megvannak ezek a problémák és ezt a hallgatókkal tudatni kell, hogy ez nem speciálisan a szocialista gazdaság problémája, éreztetni kell azt is, hogy ez rendkívül komplikált dolog és^me^ kell mutatni, hogy a közgazdászoknak ebben mi a felelőssege.