Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-8áreltéritések, szociális szetapontok miatt van az, hogy igen sok az olyan juttatás, amely nem munkán alapszik, hanem attól eltérő módon kerül elosztásra, ez abból fakad, hogy a szocializmus még nem fejlesztette ki azt a technikát,"amit a ^kapitalizmus kialakitott, vagy csak megközelítette ezt, még nem fejlesztette ki azt a technikát, amire a szocializmus forradalmát Marx elképzelte, amely mellett lehetőség volna arra, hogy szigorúan megvalósítsuk a fogyasztásnak áruviszonyokra alkalmazott elvét, nem lennének olyan tömegek, amelyek szűkösen élnek. Ha tennénk ezen elv alól kivételt, széles tömegek nagyon alacsony életszínvonalon élnének, ezt pedig nem engedhetjük meg. A munka szerinti elosztásnak nem az a korszaka áll előttünk, hogy fokozatosan rátérhetünk ennek alkalmazására, hanem ki kell szélesiteni a munka szerinti elosztás következetes érvényesítésének elvét. Bzt a formát a benne lévő ellentmondások és ki nem használt lehetőségek kihasználásával arra akarjuk felhasználni, hogy olyan korszak felé vigyen bennünket, ahol már nem a munka szerinti elosztást kell megvalósítani. Az érdekek szintjének kérdése a szocializmusban és az irányítási rendszerben: ezt mint vitakérdést veti fel. Véleménye szerint szocialista viszonyok mellett, amelyek áruformát öltenek, általában az érdekek 3 szintje felel meg: a központi társadalmi érdek, amit az államhatalomnak kell képviselnie, ha állam létezik, a másik az un. mikroökonómia, a vállalati, termelőszövetkezeti'érdek és a harmadik a személyi érdek. Igen sokshor a vállalati érdekeket mesterségesen minisztériumi vagy ágazati érdekkel próbáltuk pótolni, vagyis nem elégedtünk meg azzal, hogy egy-egy vállalat a munkamegosztás egy egységét jelenti és ennyiben létezik csak sé&&a4a& ágazati érdek, amennyiben ezek a vállalatok alkotják ezen ágazatot. Az ágazati érdek a szocializmusban másodrendű húzóerőt kell jelentsen, sőt egyes esetekben ellene kell harcolni és inkább a vállalat és a társadalom érdeke érvényesüljön. A kapitalizmusban az történt, hogy a technika betört egy területre, létrejön egy uj munkamegosztás, pl. ilyen terület lett az olaj, azok a tőkések, akik ezen a területen tevékenykedtek, ezt az uj munkamegosztást felhasználták arra, hogy ennek az ágazatnak az érdekét, mint saját érdeküket rákényszeritsék a többi tőkésre, vagyis monopolista profitott biztosítsanak, még jobban kizsákmányolják a munkásokat és a többi tőkést is. Véleménye szerint a szocializmusban törekedni kell arra, hogy a különböző ágazati érdekek, az államhatalmi szervek érdekei nesa képződjenek gazdasági kérdésekben, mert mindig fennáll annak veszélye, hogy pl. egy tanács, mint államhatalmi szerv, vagy egy minisztérium a maga területének külön, i^en sokszor mesterségesen kialakult érdekeltségét feltünteti allami érdeknek és nem a valódi társadalmi erdek válhat közakarattá és erre ösztönöznek.