Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-6Wilcsek elvtársnak igaza van, hogy az átfedéseket nem lehet kiküszöbölni. Van azonban es;y probléma: az anyagi érdekeltség olyan kate^ória-e, mint az áru, tőke vagy pénz, az ár. Ha olyan természetűnek tartjuk, mint az emiitett kategóriákat, felmerül, hogy ezt a kérdést valahogyan a rendszerben meg kell alapozni, ki kell tárgyalni és ugy'anugy, mint a többi kategóriát kifejtjük és a további fejezetekben, a konkrét összefüggések kapcsán erre visszatérünk, fíe egyik legfőbb probléma a politikai gazdaságtan szempontjából. Véleménye szerint ki kell fejteni a megalapozásnál, de nem olyan cimmel, hogy érdekelmélet, hanem a szocializmusnál, illetve kapitalizmusnál ott kell kifejteni, ahol az illető termelőmód specifikus jellemzőit elsősorban tárgyaljuk, a kapitalizmusnál az értéktöbbletnél, a szocializmusban a szükségletre termelésnél. A tulajdonviszonyok határozzák me^ az érdekek létét, hogy van-e érdek és miben van érdek, másrészt a tulajdonviszonyok mennyiségi szinvonala, a termelőerőknek az a tömege, amelyet elsajátít a társadalom saját céljaira, ezt hat húzóerőként. Ezért törekedett arra, hogy a tulajdonviszonyoknál, illetve a szükségletre termelés jellemző alapvonásainál kell megalapozni ezt a kérdést, de nem lehet azt mondani, hogy ez teljes mértékben megoldott dolog. Vagy nem tartunk ott, hogy külön érdek-elméletet alkothassunk - akár a szocializmusra nézve sem - vagy nem is lehet csinálni ós akkor szükségszerű ezeket a kérdéseket különböző xejezetekben tárgyalni, mindig más aspektusból és különböző tárgyakban. Ennek ellenére még mindig szükséges ezt a kérdést konkrétabban vizsgálni, megalapozó módon, valamilyen kategóriával Összefüggésben. Elméletileg ugy fogja fel, hogy adott rendszerben az érdekviszonyok a tulajdonviszonyok felszini oldalát jelentik. A tulajdonviszonyokat emberek, osztályok, vállalatok, az állam képviseli ás az a mód, ahogyan történik az elsajátitás ás az a szinvonal, amelyen történhet az elsajátitás a társadalom, állam, emberek részére, ez az, ami megjelenik a^konkrét érdekeltságben vagy nem-érdekeltségben általában és különböző összefüggésekben különösen. A másik kérdés a munka szerinti elosztás, - ebben „ilcsek elvtárs hozzászólása megkönnyítette a dolgát. Véleménye szerint a munka szerinti elosztás elvét eddig nem jól tárgyaltuk, illetve egyre problematikusabbá válik ez a tárgyalás az uj mechanizmussal kapcsolatban. Utánanézett Marxnál, mit mond erről. A Góthai program kritikájában Marxi a szocializmust nem árutermelő társadalomnak fogta fel. Kiolvasható, hogy feltételezte azt, hogy a szocializmusban 1 esz egyéni érdek és azt isi*: hogy ebben a rendszerben az egyes embereket, akik között képességbeli különbségek lesznek ás ezt a szocializmus természeti kiváltságnak fogja elismerni, ezen képességeiknek megfelelően tudják ma|d elosztani a munka szervezetében; vagyis mindenki képességeinek megfelelő munkával járul hozzá a társadalom öasztevekenyságáhez, a használati érték képzéséhez.