Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-2A bizottságban résztvett Megyeri, Berend ás Szanyi elvtárs, valamint o maga. A bizottság tagja lett volna még Szabó Kálmán elvtárs is, de elfoglaltságára való tekintettel a munkában nem tudott résztvenni. Forgács Tibor: A 25. oldalon szerepel, hogy nincs azó a szocializmus kapitalista előnyeiről; nem érthető, milyen gondolatról van itt szó. V" á g i Ferenc: A kapitalizmussal szembeni előnyökről van szó. B e r e i Andor: A 2. oldal első pontjában szerepel az a kitétel, hogy .a szocializmusban a termékeknek a társadalom tagjai közti elosztása csak az egyénileg teljesített, munka szerint történhet. Ez valószinüleg elirás. A 7. oldalon azt a megfogalmazást, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapvetően összhangot teremt, kifogásolja a jelentés. Nem világos, hogy mit kifogásol, mivel a szocialista tulajdon alapvetően lehetővé teszi az összhangot, V á g i Ferenc: Az anyag szerkesztésénél elkerülte a figyelmet a 2. oldalon szereplő megjegyzés, hogy egyénileg teljesített munka szerinu történik az elosztás. A csak szó arra vonatkozik, hogy döntőnek kell lennie a munka szerinti elosztásnak. A második kérdéssel kapcsolatban: a szocialista tulajdon valóban egységbe fűzi a szocializmusban az egyéneket és megteremti az alapját az egyéni és társadalmi érdek szempontjából és etekintetben a formulázás nem kifogásolható, azonban az a probléma merült fel, hogy szooialista tulajdon és általános fejlődésen keresztül jelentkező társadalmi és egyéni érdek összhangja ós mivel a szocialista tulajdon csak ezen keresztül, a munkában való részvétel jogának biztosításán keresztül biztositja az egyéni előrehaladást, ehhez a formulához még kiegészítést kell fűzni. V/ i 1 c s e k Jenő: Az anyag bizonyos tájékoztatást ad arra vonatkozólag, hogy a különböző anyagokban mit hogyan tanitunk a kérdésről. Egy-két elvi probléma felvetésével inkáob kiegészíteni kivánja az anyagot. Amig leiró és elemző gellegü áz anyag, addig nem nagyon kell észrevételt tenni, fel kell tételezni, hogy tényeket közöl. Ahol kritikai értékelés van, vannak vitatható megállapítások. Az anyagi érdekeltség nemcsak egyik kérdés, hanem fontos problémája a szocialista épitésnek, sőt a kommunista épitésnek is. Tehát téves az a megállapítás, hogy ez a probléma a szocializmus alapjainak lerakásáig áll fenn, ez fennáll a kommunizmusra való átmenet időszakában is. Ez egyike a legnehezebb ás eddig tökéletesen sehol meg nem oldott problémáknak. lázért nem véletlen, hogy sem a kifejezetten elméleti anyagoft, politikai gazdaságtan, filozófia, sem a többi anyag ebben a kérdésben nem állnak olyan határozott, szilárd bázison, mint sok más kérdésben. Ezt bizonyitja, hogy az anyagi érdekeltség rendszerének különböző módszereit az elmúlt 2o