Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

- 25 gyakori'.az a tapasztalat, hagy a jó tanulók a gyengéket hon segitik, S ozt nóg lőhetne folytatni, dc ez is c-lég arra, hogy belássuk az egyéni oélokegyoldalu előtérbe kerülését hallgatóink nen is kis részénél. Ebben sok tényezőnek, köztük egyeteraen kivüli hatásoknak is szerepe van, de közrejátszik az is, hogy az anyagi érdekek egységének és ellc-ntnondásainak tanitása nen egyszer leegyszerűsített. Az egyéni és társadalmi érdek egységének bizonyítása non iiindig meggyőző, nem donborodnak ki eléggé a szocializmus e tekintetben meglévő előnyei a kapitalizmussal szemben. Tananyagainkban ez a probléma meglehetősen szétaprózva, s tárgyanként szinten ugyanazon tartalonnal negisnétladoen szerepel, a gyakorlati tapasztalatok hatására az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdek összefüggésében a lehetséges ellentmondásokat hagyobb súllyal mutatják be, mint az egyeztetés lehetőségét, s oz is előfordul, hogy-ez utóbbi mintegy nagátólértetődő feltételként merül feí. Tananyagainkban az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos problémák, a fellépő hiányosságok szükségképp jelentős szerepet kapnak. A hallgatók a népgazdaság szinte minden területéről olyan infornásriókat szereznek, hogy itt is, ott is ellentétes hatású volt a vállalati vagy egyéni érdek a népgazdasági érdekkel, s ebből károk keletkeztek a népgazdaságra nézve. Ezeknek a kérdéseknek az ilyen értelmű vázolása a hallgatók egyes rétegeihon más és nás reagálást vált ki. Bizonyos azonban, hogy nem kehesekben merülnek fel olyan gondolatok, hogy egy dolog az elmélet és nás dolog a gyakorlat, az érdekek gyakorlati összeegyeztetése tulajdonképp nen valósitható nog, s a szocializmus kapitalista előnyeiről valójában nincs is szó. Mivel a hazai problémákhoz hasonlókat nás szocialista országokkal kapcsolatosan is bőven megismernek, találkozhatunk olyan állásfoglalásokkal, hogy az érdekek szenbekerülése s a belőle. fakadó gazdasági károk a szocializmusban is elkerülhetetleanek tekintendők, a szocializmus építésének társadalmi költségei. Az oktatásban nagyon lényeges tehát, hogy ne" csak a' jelentkező problémákról s ezek gazdasági következményeiről, hanem egészen konkrét formában okairól és megszüntetésének lehetőségeiről is kimeritő értékelést adjunk. Etekintotbén azonban kétségtelenül nemcsak az oktatókon nulik a dolog, minderre befolyással van a tudomány mindenkori helyzete, az '. anyagi érdekeltség alkalmazásának tudományos kidolgozottsága. Kétségtelenül neheziti a probléna negoldását az, hogy olyan kérdésekre, nint az állani vállalatok önállóságának szükséges foka, az érdekeltség és az önálló gazdálkodás megvalósulásának lenérhető kritériumai, stb. nen tudunk egyértelműen meggyőző választ adni. Az anyagi érdekeltség oktatásának a hallgatókra gyakorolt hatását erősen befolyásolja az is, hogy a hallgatóink tuda-