Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

I fi - 26 tában és gond o3 kod ásában tükröződik, h-jy mai társad a Inunkban az ejyes társadalmi rétegek'és ezeken belül csoportok érdekei nen teljesen e ;ységesek. Lz otthonról hozott vélemények, a közvetlen környezetben szerzett negatív tapasztalatok, anelyek az anyagi érdekeltse : helytelen alkalmazásával kapcsolatosan nagyon gyakran adódnak, sokszor erő- • sebbnek bizonyulnak az anyagi érdeltelfcsó^ről szóló jól szer,kesztett, tartalmas előadás hatásánál is. Továbbra is komoly feladatot jelent tehát a kispolgári önzés, az egyéni érdekek előtérbe állítása elleni harc, ho;y r.z életben is gyökeret verjen és erősödjön az egyéni és a társadalmi érdekek kölcsönösségén nyugvó emberi magatartás. x x x Az egyes tantárgyak rövid áttekintése után összefoglalóan megállapítható, hogy az utóbbi években az anyagi érdekeltség kérdéseinek oktatása problematikában szélesedett, s • ugyanakkor a kérdések felvetésében megalapozottabbá vált. Ez a közgazdaságtudomány és oz ágazati gazdaságtanok általános fejlődésének köszönhető elsősorban, bár nen kétsége^ hogy mindehhez 3 tanszékeken folyó kutatás is hozzájárult. Az anyagi érdekeltség részletesebb és megalapozottabb feldolgozása feltétlenül hozzájárult a tananyag ;k korszerűsítéséhez, az igazi közgazdasági tartalmat erósitette a. tantárgyakban. De nen .feledkezhetünk neg arról, hogy a témakör oktatásával kapcsolatosan több konoly feladat is adódik, anelyek megoldása egy41bálában nen könnyű, s ugyanakkor enélkül a tanított'anyag nen lesz eléggé meggyőző. A népgazdasági érdek tártaim, meghatározása, konkretizálása, sem az átfogó, sen az ágazati tantárgyakban nincs megadva, s erre nóg csak konoly kisérlet sen történt eddig. A kérdésnek láthatóan az egész népgazdaságra s önállóan az egyes termelőágakra vonatkozóan is megvan a jelentősége. Szükség lenne a népgazdasági vállalati és egyéni érdekeltség közti összefüggések mélyebb feltárására, a gyakorlatban vaíó összehangolása feltótelc-inek és korlátainak behatóbb megismerésére, s ennek alapján szinte minden érintett tantárgyban a kifejtés erősítésére. Ezzel kapcsolatban a tudományos munkában is értelemszerűen komoly teendők adódnak, Ugy tűnik, h.. :y a szocialista népgazdaság irányításával összefüggésben az utasítások és az anyagi érdekeltségre apelláló anyagi ösztönzők szerepének megítélése ujabb felülvizsgálatra szolrul. Tananyagainkban az•utasítások szerepe nóg mindig tulhangsulyjzottnak nutatkqzili.