Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
A^^ozhaesék. Ez pedig szintén hozzátartozik az e-yéni érdek •étvényesiteeéhezi A dolgozók képessé-; szerinti elosztása még nem. kiindulópont vagy feltétől, hanem éppen a személyes jöv-edelmek elosztásának eredménye, következménye, ill. a kapitalizmustól átvett helyzet fokozatos módosítása. Érdemes lenne itt röviden foglalkozni a dolgozók jövodelemnagyság szerinti rétegeződésánek alakulásával is. Ki kellene 'emelni a fizikai munka társadalmi és anyagi mo bocsülásének növelése szükségességét. b./ Népgazdaság tervezése A^tárgy tankönyve 196o-ban jelent ne , az anyagi érdekeltséggel kapcsolatos kérdések az akkori idők szerinti ismereteknek megfelelő helyet kaptak a tankönyvben. Az anyagi érdekeltsár- érvényesülésének átfogóbb leirását és elemzését mindenekelőtt a tankönyv, bevezető fejezetei tartalmazzák. Ezekben kifejtik a népgazdasági irápyitás főbb oiveit /a demokratikus centralizmus elve, a tervszerűség, az önálló gazdaságos elszámolás elve stb./ és ezek között megfelelő helyet kap az anyagi érdekeltség elve is. Ennek részletes kifejtésére azonban a terv-végrehajtás emeltyűinek tárgyalásában kerül sor. Ebben a részben az anyagi érdekeltséget abból a nézőpontból vizs alják, hogy az any agi érdeke lta é f érvényesítésének mértéke ás módszerei alá vannak vetve a tervben rögzített gazdaságpolitikai céloknak. Tézis-szerűen összefoglalva e fejezetben a következő kérdéseket érintik: - Az anyagi érdekeltság szerepe a centrális akarat érvényesítésében, - az egyéni érdek szerepe a gazdasági célok kitűzésénél, a társadalmi érdek elsőbbségének biztosítása mellett, - az egyéni ás társadalmi érdek közötti ellentmondások lehetőségei, annak súlyozásával, hogy közöttük nem lehetséges antagonisztikus ellentmondás, - az utasítások primátusa nincsen a kötelező tervutasításokban rögzített feladatoktól "független 1 1 anyagi ösztönzés, anyagi ösztönzőkkel nem lehet meghatározni az egész népgazdaságot érintő feladatokat, - a népgazdasági terv csak az alapvető feladatokat rögzíti, ezért JZ anyagi ösztönzés módszereit részben olyan területeken használják, ahol a gazdasági fejlesztést közvetlen utasítások nem szabályozzák, de másrészt szükséges az is, hogy a tervutasításokban rögzített célokat is alátámasszák gazdasági ösztönzéssel. Itt fogalmazzák meg a tervutasítás és az anyagi ösztönzés azonos irányba való íratásának követelményét, mint a tervszerű irányit.Is egyik alapvető jellemzőjet.
