Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
-9- Vágül összegezik az anyagi ösztönzés rendszerével szembeni főbb követelményeket. /így: az anyagi érdekeltség rendszere mozaitsa elő a központi akarat érvényesítését, a tervszerűség megerősítését, az anya ;i'érdekeltség ölelje fel a gazdasági tevékenység minden oldalát ás tartós érdekelt seget biztositson a gazdálkodó egységek számára stb./ • A bevezető fejezeteken túlmenően a népgazdasági terv ágazati ás funkcionális fejezeteiben is kitérnek az anyagi érdekeltság érvényesítésének kérdéseire. A mezőga zdasági t errnelés t eg yezésének sa játossága iná1 rámutatnaR, hogy a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyokbóT következően a terv utasitás jellege másként jelentkezik, s ezért a termelés tervszerű irányításában alapvető szerepet töltenek be a tervszerű befolyásolás, a közvetett irányitás módszerei, az árpolitika, a hitelpolitika stb. A "Munkaügyi terv ezés" c. fejezetben kát nagy terűletet taglalnak részletésebtien. Az egyik: a munka termelékenységének növelésére való ösztönzés, valamint az, hogy a termelékenység tervezésének jelenlegi rendszere milyen ellentmondásokat eredményez a vállalati érdek és a -népgazdasági érdek között. A másik terűlet: a munka díjazásának tervezése. Itt elsősorban a magasabb teljesítmény elérésében való érdekeltséget tárgyalják, de kitárnék arra is, hogy a munkadíj* fo róezei /az alap- ás mozgó dijak/mennyiben ösztönöznek a mennyiségi ás minősági követelmények teljesítésére. "Az önk öltségi te rv" c. fejezetben - történelmileg is bemutatva"'-Targyaljak a "jövedelmezőség előtérbe kerülésének okait és hatását a gazdálkodásra. 3 fejtegetés alapállása, hogy a jövedelmezőség fokozására való törekvés helyes, de ebből veszélyek is származhatnak. Pl. "válogatás" a termelésben a termékek között stb. "Az arak tervezés e" c. fejezetben több vonatkozásban is szerepel az"anyagi ösztönzés kérdése, érintik ezt a kérdést az áraknak a szocialista gazdaságban betöltött funkciói kifejtésénél, ahol az árak egyik funkcióját a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósitásaban való ösztönzésben jelölik meg. Itt legrészletesebben a termelői árakibn keresztül történő ösztönzés különböző irányait taglalják, igy a jobb minőségre, a gazdaságos sorozatgyártásra, a műszaki fejlesztésre, az uj termékek bevezetésére való serkentés kérdéseit. Továbbá elég részletesen tárgyalják a mezőgazdasági ár szerepét a termeléspolitikai célok elérésében ás az export növelésében. Mindemellett a tankönyvnek ez a része ma már nem elég korszerű ás nem elég sokoldalúan világitja meg a mezőgazdasági árpolitika szerepét a vázolt célok elérésében. Vágül a népgazdaság pénzügyi tervében az anyagi érdekeltség kérdésével elsősorban a hitelforrások árcsoportositásával ás a MNB hitel tervével kapcsolatban foglalkoznak. Ez ma már szintén nem tükrözi megfelelően a hitelpolitika szerepét a vállalati ás népgazdasagi érdek összehangolásában.
