Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-21./ A szoci.lizmusban a termékeknek a társadalom tagjai közti elosztása csak az egyénileg teljesített rnunka szerint történhet. Ebből következően létrejön a munkások ás a parasztok személyes anyagi érdekeltsége abban, hogy több és jobb munka révén a termékek nagyobb mennyiségéhez jussanak hozzá. 2./ Az állami vállalatok és termelőszövetkezeti gazdaságok, amelyek a termékek termelését ás elosztását szervezik, hogy feladataikat meg tudják valósitxni, ugyancsak önálló anyagi érdekeltséggel jelentkeznek a népgazdaságban. Sz az üzemi érdekeltség az állami ás termelőszövetkezeti gazdaságok esetében egyaránt szerves következménye alapvető hivatásuknak. Miként a fő feladat, ugy az üzemi érdekeltség is tartalmilag jelentősen különbözhet s gyakorlatilag különbözik az állami vállalatok és a termelőszövetkezeti üzemek esetében, s ez a különbség, de még maga az üzemi érdekeltség tartalma is nem kis mértekben függ a népgazdasági ás üzemi irányitás formáitól ás módszereitől is. 3./ Mivel a szocializmusban is jövedelem közvetiti a termeékek elosztását ás forgalmát, .z anyagi érdekek jövedelmi kérdésként jelentkeznek. Érvényes ez az össztársadalmi érdeket kifejező népgazdasági érdekekre is. Bár a végső cél az, hogy ismételten megtermeljék a társadalom anyagi létfeltételeit, a termelés növelését és a lakosság fogyasztását szolgáló termékeket, korántsem lehet közömbös, hogy mindez a jövedelem alakulását illetően hogyan történik meg. A népgazdaságban a meglévő termelőeszközök és munkaerő ésszerű felhasználását feltételezve, az egy főre jutó nemzeti jövedelem maximumát kell elérni, lehetőleg minél gazdaságosabb in. Egy-egy szocialista országban minél nagyobb ugyanis „z egy főre jutó nemzeti jövedelem, annál inkább megvan a lehetőség az egyéni, az üzemi és a népgazdasági érdekeltség teljesülésére, végső soron a termelés es fogyasztás növelásável kapcsolatos materiális igények kielégítésére. S az anyagi érdekeltség megvalósulását nemcsak a jövedelem nagysága, hanem a jövedelemszerzés formája is befolyásolja. 4./ Minthogy a munkások ás a parasztok egy-egy termelő kollektiva keretei közt fejtik ki termelő tevékenységüket, személyes anyagi érdekeiknek a népgazdasági érdekkel való kapcsolata jelentős részben az üzemi kollektiv érdekeltség közvetítésével alakul ki. Különösen szembetűnően mutatkozik meg ennek érvénye ma a termelőszövetkezetekben, ahol a tagok személyes jövedelmének szinvonala szerves függvénye adott termelőszövetkezet összes jövedelmének. A szocializmusban nemcsak a termelés, hanem a szociális ás kulturális ellátás szférájában is szembetaláljuk magunkat a dol-ozók személyes érdekeivel s intézményük létéből fakadó kollektiv érdekeltséggel. Magában a termelés szférájában is az irányitás lépcsőfokaira, minisztériumi s őzen belül termo lo ági, megyei, m-.jd a további alacsonyabbfoku közigazgatási