Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-35yj Kétségtelenül könnyű dolog lenne, ha taárnánk 1968-ig, az' uj mechanizmus bevezetéséig és leirnánk, mi az uj mechanizmus, de ettől függetlenül vannak objektív tendenciák, amelyeket már Le lehet szűrni és nem baj, ha rászletkárdésekben másfajta határozatok szü&etnek. Vagy azt kell mondani, hogy a tudományág fejlődése ma még gyermekcipőben jár és akkor fel kell vetni, hogy az ipargazdaságtan 7o-8o ives terjedelemben való oktatása egyáltalán célszerü-e. K o.v á c a Géza: Egyetért a hozzászólók megállapításával, hogy a jelenlegi körülmények között ipargazdaságtanból nagyon nehéz tananyagot írni. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a kérdést még külön is komplikálja, hogy a tananyagokat munkaközösségeknek kell ekéá'ziteniök, mert jelenleg jobban segítene, ha egy-egy tananyagot egy-egy szerző készítene el, ebben az esetben legalább egyfajta koncepció alapján lehetne végigvinni az anyagot. Ha erre nincs lehetőség, marad a másik kérdés, hogy erős szerkesztésre van szükség"és ez legalább olyan -nehéz, mintha a szerkesztő maga készítené ei a tananyagot. % í X--4- . - • „ f "** "" v. • • • •

< * - . ' ~' • ' ' . " •• - .. -•'* ítég tovább bonyolítja ezt, hogy határidők vannak a tananyag leadására, késések vannak egyes fejezetek,elkészítésénél éa éppen a szerkesztésre nem marad idő. Az ipargazdaságtan tananyagánál is a különböző fejezetei színvonalkülönbségéin túlmenően abban látja az egyik legnagyobb problémát, hogy az egyes fejezetek befelé zártak és sokkal komplexebbek, mint a tananyag egésze. Ebből a törekvésből adódik az a probléma, hogy nagyon nehéz a mai körülmények között tisztázni, hogy ja komplexitást hogyan értelmezzük és hogyan valósítsuk me^ egy,'ágazati gazdaságtan esetében. Ezt könnyebb• megfogni népgazdasági szinten, aho.l jelentkezik a népgazdasági agák közötti összefüggés,

smásrészt ugy tűnik, hogy könnyebb megfogni a v'Halatoknál, ahol a komplexitás erős és nagyjából tudjuk, hogyan értelmezzük ás talán harmadik fókugza a regionális probléma, amely jelentkezik országon belül és nemzetközi területi egységekben. Nehezebb ezt egg ágazat vonatkozásában felvetni. A fejezetek zártságából következik, hogy égy-egy horizontális témaként, vagy ezek gyűjteményeként is felfogható. Ez felmerül a munkagazdaságtan, telepítés, állóalappal való gazdálkodás problémakörnél, holott tudjuk, hogy* ipartelepítés nincs mezőgazdasági problémák nélkül, ipari állóajiap-gazdálkodás általában nincs állóalap-gazdálkodástól függetlenül stb. Ha kilép ebből a körfiol, óhatatlanul átfedésekre vezet, ha nem lép ki, nem tud bizonyos problémákat megmagyarázni. Itt merül fel, hogyan lehetne a komplexitást ugy erősíteni, hogy a témák közötti kapcsolatot fűzzük szorosabbra és a témák zártságát felszámolva,, együtt tárgyalni azokat. Erre pálaa, és nagyon megfontolásra ajánlja, hogy az ipar területen jelentkező tervezési kérdéseket nem lenne-e célszerű egy fejezetben összefoglalni. .f- ' -.g •: V * J- -