Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-33t \ji A tudományos szinvon .lat illetően: kétségtelen, hogy a tankönyv különböző részei különböző időszakban Íródtak és a •tudomány fejlődésében is bizonyos szinvonalat tükröznek, de ha megnézzük a kiadási időpontokat, akkor is azt kell mondani, hogy jónéhány-esetben nem a legfejlettebb tudományos eredményeken alapszik. Nem helyes a szovjet politikai gazdaságtan tankönyvet idézgetni sok helyen, mert ennek a tankönyvnek alapvetően a mi Egyetemünk politikai gazdaságtan oktatására kell epülnie; az az országosan használt, népszerű szovjet tankönyv, amelyet átvettünk, nem minden esetben tükrözi a legfejlettebb eredményeket, pl. az I-II. osztály arányát, amit már évek óta másképp oktatunk, vagy az értéktörvény szerepe a termelés szabályozásában, az állammonopolista kapitalizmus megítélése, az önálló elszámolás szükségessége stb. kérdésében. Felvetették, hogy rendkívül nehéz helyzetben vannak a szerzők, miután Magyarországon lezajlott agy a gazdaságirányi rendszer tökéletesítésére irányuló munka és ezt nem tudták figyelembe venni, hiszen ennek konzekvenciáit később kell levonni. Van társadalomtudományunknak egy alapvető hibája, hogy mindig a politikát igyekszünk magyarázni. Kétségtelen, hogy a mechanizmus megváltoztatása annyit fog jelenteni, hogy az egyetemi oktatásban is propagálni kell, de miért ne lehetne megcsinálni azt a tankönyvben,-amire a vezetésről irott fejezet jó példa ami el 'remutat és azokat a problémákat is felvetni, amelyek még nincsenek meg a gyakorlatban, de meg vagyunk győződve, hogy effelé kell menni szükségszerűen és amit szükségszerűen figyelembe is fognak venni. Ha abbéi indulunk ki, hogy minden tankönyvirás abban a hibában szenved, hogy meg kell várni, milyen határozatok születnek, akkor senki nem fog vállalkozni tankönyvirásra, csak valamely nagy határozat születése után és ha változások jönnek, mindig rá lehet mondani a tankönyvre, hogy nem tükrözi £ változásokát. Nem azt mondja, hogy eg;y tankönyv ne tükrözze a gyakorlatot, de ne ugy, hogy abból indul ki, azt igyekszik megideologizálni. A valóság megmutatása mellett muttassa meg azt is, ami objektíve szükségszerű, amit a tudomány bizonyít és ami elkerül-, hetetlenül létezik és foglaljon állást, A történeti résszel kapcsolatban: egyetért Berend elvtárssal, de hozzá kell tenni: a történeti résznek olyan jellegű beállítása volna szükségszerű, amely magyarázatot adna arra, amiben jelenleg vagyunk, hogy bizonyus kérdések megoldása történelmi előzmények miatt csak igy és így valósulhat meg. Ehhez nem kell feltétlenül külön fejezet, de azok a fejezetek, amelyek történlemi visszapillantást tartalmaznak, sok esetben csak leiróak és nem mutatják meg, hogy a jelenlegi helyzet emiatt szükségszerű. Néhány helyen ez megtalálható, £1. ahol a bérrendszer fejlődéséről van szó, bár kissé jobban kellett volna kifejteni, ahogy legutóbb az Egyetemi Tanácsülésen ,/ilcsek elvtárs az elosztással kapcsolatban felvetette.