Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-24de lényegesnek tartom, hogy mdgindult e téren a frontáttörés, A matematikai módszerek alkalmazásával kapcsolatos summázott észrevételeimmel a következőkre kivágok utalni: Megyeri elvtárs anyagaira jellemző elsősorban a matematikai módszerek alkalmazására való törekvés. Sőt ezen anyagnál már nemcsak törekvésről, hanem eredményről beszélhetünk. Jelölési rendszere, magyarázatai is precizek. Nem tartom viszont szerencsésnek az olyan jel légii ismertetését, amely a tankönyv III. fejezetében található a 6. pontban az ágazati kapcsolatok mérlegéről. Ebben olyan általános leirás, matematikai levezetés található az iinput-autput analizisről, ami a tárgy jellegét tekintve szerintem nem kielégitő. iJppen az ágazati szerkezet vizsgálatával kapcsolatos problémák mélyebb taglalása hiányzik. Az irodalomra való utalást nem tartom kielégítőnek. E fejezet más anyagrészeinek terhére részletesebben, a közgazdasági vonatkozásokat alaposabban megvilágítva, példaszerű bemutatásokkal kellett volna az AKLI módszertant és a felhasználásával nyerhető eredményeket interpretálni. Ebben egyetértek aászló elvtárssal. Hiányolom továbbá a matematikai, statisztikai módszerek alkalmazásával kapcsolatban azt, hogy mig a modern, mondhatnám bizonyos szempontból divatos matematikai módszerek alkalmazására való törekvés jellemző legalábbis egyes anyagrészekre, emellett lényegében a korábbiakhoz csaknem hasonló mértékben elhanyagolják más, a közgazdasági következtetések egzaktabbá tételét elősegítő módszerek kiterjedtebb, konstruktivabb alkalmazását. így pl. a korrelációszámítás, a trendszámítás alkalmazását, az eloszlásvizsgálatokat. Ezek alkalmazásának bemutatására pedig csaknem minden anyagnál^bőséges lehetőség nyilott volna. így pl. a munkatermelékenység, a termelési fejezetek anyagának ismertetésénél is. Egy-két megjegyzés van, de ez nem kielégitő, A koncepcionális felfogással összefüggésben szükségét érzem azon kérdés felvetésének is, hogy az ipargazdaságtani tananya;, helye hol is van a gazdaságtudományok rendszerében. Nem elméleti vitát akarok ezzel a felvetéssel provokálni, bár megjegyzem, hogy a tankönyvnek ezzel a kérdéssel foglalkozó része /I. fejezet, Az ipargazdaságtan tárgya és helye a gazdaságtudományok rendszexében/ számomra nem tisztázza a problémákat, sőt az egyes ágazatok konkrét gazdaságtanainak, mint a közgazdaságtudomány ágainak felvetésével, az elhatárolási kérdésekről Írottakkal csak szövevényesebbé teszi azt. Az iparvállalatok tervezése és szervezése tudományág profilját ugy határozza meg, hogy "kutatja, feltárja a vállalaton belüli"összefüggéseket", továbbá hangsúlyozza, ho^y a tudományág keretei közé tartozik a termelési, szervezesi tapasztalatok általánosítása. Tehát az általánosító megállapítások is a vállalati tervezés, szervezés tárgykörébe tartoznak.