Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-19-f^ * magyar Iparban c. konkrétabb fejezetrészben is. Az első részben olyan jellágü megfogalmazások találh tők, mint a következők: "Bár a szocializmus építésében óriási a jeléntősége a tömegek lelkesedésének, egyre fokozódó öntudatának,, már Lenin felhívta a figyelmet arra, hogy nem épithetünk mindent a lelkesedésre." Ezzel szemben az anyag második felében a finanszírozás kérdéseit nagyon konkrétan ismerteti a szerző, leírva a vállalatok finanszirozáeának gyakorlatát, Példán érzékeltetve: az első részben az önálló elszámolással összefüggés ben történetileg foglalkozik az anyag a vállalatok Önállóságának kérdésévei. Ennek korábbi és jelenlegi helyzetét általánosan ismerteti, de nem esik szó pl. arról, hogy a vállalatokat milyen mértékben és milyen területen kötötték központi utasítások régen, ill. ma. Ugyanakkor a második, rész részletesen ismerteti a gyakorlatban alkalmazott finanszírozási konstrukciókat, olyan részletességgel, hogy pl. hány százalékos hitelkamatlábakat alkalmaznak különböző esetekben, milyen csatornák vannak a vállalatok és állami költségvetés kapcsolatában. Az ipar telepítése: A jelenlegi;gazdaságföldrajzi je

0yzetbén - amelyet az ipar szakos hallgatók tanulnak - nem szerepel önálló témaként a termelőerők"telepitáss. Viszont az egyse ágak elhelyezkedésénél kifejtik egész részletesen - a Földrajz i'anszéktől kapott információ szerint - a telepítéseknél érvényesítendő elveket. A tervezési problémáknak viszonylag nagy súlya van, ezen belül viszont eléggé nagy szerepe van a különböző metodikai kérdések, telepítési programok leírásának. Indokolatlanul túlméretezettek ás részletesek a szovjet példák. 01yanan:_yira, hogy.pl, a lSx oldalon foglalkozik Ivanovo várossal, Grúziával, más esetekben a Kaznyeck medencével stb. Ez azprt kevésbé szerencsés, mert éppen a telepítési téma az, ahol a•két ország eltérő méretei és adottságai miatt a kérdések, legalábbis részleteiket illetően, ^másként merülnek fel. Ezek az észrevételek, bármennyire is sommásan adtam elő őket, azt hiszem megvilágítják a Népgazdaság Tervezése Tanszék álláspontját az ipargazdaságtan tananyagról. Véleményünk szerint a következő tennivalók lennének annak érdekében, hogy az ipargazdaságtan tudományát magasabb fokra emeljük: 1. Kívánatos elmélyíteni a*tananyagot, amelyhez szükség^van az ipargazdaságtan területein felhalmozott elméleti és gyakorlati ismeretek sokoldalú általánosítására. 2. Szükség van a kategóriák és törvényszerűségek, ezek mükö*dési mechanizmusainak, a folyamatok mennyiségi oldalainak elmélyltettebb bemutatására, Shü^ség van továbbá azon kategóriák benső logikájának bemutatására is, amelyeket az ipargazdaságtan tudományág keretében használunk.