Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-lo2. Vannak olyan hiányosságok, amelyek függetlenek az előbbi ténytől és amelyek a szerzők munkájának fogyatékosságaira vezethetők közvetlenül vissza. Főként ebből a szempontból tekintjük át a tananyagot. 1. A tananyagban a 14. oldalon szó van az ipargazdasagtan tárgyáról és többek között ezt abban jelöli meg, hogy ez"a szocialista gazdaság fejlődéstörvényeinek tanulmányozása az iparban". A tananyagban általában ós egyes fejezetekben is kevésbé ismerhetők fel ezek a fejlődéstörvények. 2. Ha valaki figyelmesen áttanulmányozza a tan anyagot, az a benyomás alakul ki benne, hogy nem kapott képet iparunk színvonaláról, sem pedig a követendő fejlesztés alapvető irányairól. Ebből a szempontból az agrárga^daságtan és a Kereskedelem gazdaságtana több információt nyújt. 3. Alapvető hiányossága a tananyagnak, hogy nem megfelelő még nindig a szerkezeti felápitáse. Bnnek következménye a vizsgált kérdések nem kielégitő logikai kapcsolata, a tárgyalásbeli összhang hiánya. 4. Az oktatási reforiamunka során, amikor az u.n. tartalmi kérdések, a tananyag problematikája került szóba, elég erőteljesen hangsúlyoztuk, és egyetértés is volt abban, hogy az újonnan kidolgozásra kerülő, korszerűsített tananyagok tükrözzék az adott tudományos diszciplina elért eredményeit, juttassák kifejezésre adott tudományág állapotát. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk az ipargazdaságtan tananyagot, nem állithatjuk azt, hogy eleget tesz ennek a nagyon is lényeges követelménynek. Hágától értetődik, hogy a tananyagok kialakítása elsősorban azon múlik, hogy a szerzők valamely probléma megítélésében szubjektive milyen álláspontot foglalnak el. Ennek az állásfoglalásnak kell képeznie a tananyag fő vonalát. Emellett azonban nagyon hasznos lenne, ha a tanayagból megismerhetnénk más tudományos állásfoglalásokat is. Hivatkozás történik ugyan más szerzőkre, de ez kizárólagsát célt szolgál: a szerző saját álláspontját támasztja alá más szerzőkre történő hivatkozással, vagy pedig a kérdés részletei után érdeklődőknek ad útbaigazítást. Ennek helyességét nem lehet vitatni. De tovább kellene lépni ebben a vonatkozásban. Ütköztetni kellene a tananyagban a különböző álláspontokat, hogy orientálhassuk az olvasót a különböző álláspontokról. Ilyen jellegű tárgyalási mód alkalmazása célszerű lenne a burzsoá szerzők álláspontjának ismertetésével kapcsolatban is. Ez hatékonyabbá tenné világnézeti nevelőmunkánkat és jobban szol álná a szakmai képzést is. Egy ilyen módszer alkalmazása eseten tananyagaink értékállandósága is növekedne. 5. Az a jó tananyag, amely a problémákat egyidejűleg történelmileg és logikailag is tárgyalja. A témák előadása szigorú logikai kifejtest igenyel, ugyanakkor a tananyag logikajanak