Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens
-11• történelmi folyamatot is tükröznie kell. Az ipargazdaságtan tananyagban hiányzik a tárgyalás történelmi-logokai egysége, amelynek pedig a tananyag felépitése módszertani alapjává kell válnia. Ennek a követelménynek a tananyag nem tesz eleget sem azzal, hogy Összefoglalóan ipartörténeti tájékoztatást nyújt, sem azzal, hogy az egyes problémák tárgyalásánál történeti illusztrációt alkalmaz. Nyilvánvalóan az ipargazdaságtan tananyagától nem várhatjuk azt, hogy választ és megoldásokat adjon minden lehetséges esetre. Az ilyen követelményt vele szemben támasztani helytelen lenne. A tárgyalás történeti-logikai egységen nyugvó módszertanával azonban megértethetjük egyrészt azt, A 1hogy minden jelenség az anyagi termelés ipari szférájában meghatározott feltételek között jön létre Ú3 a feltételed megváltoztatásával megváltoznak a jelenségek is. Másrészt azt, hogy a változások elkerülhetetlenek. A hallgatódnak látniok kellene a jól megválasztott tárgyalási mód következtében, hogy semmi sem állandó, hogy a fejlődés utja minőségileg különböző szakaszokból áll. Adós marad a tananyag azzal, hogy a különböz5 kategóriák tartalmának fejlődését, belső ellentmondásaikat, uj elemekkel való gazdagodásukat nem mutatja meg. Ha ezt nem érvényesítjük, a problémák tanulmányozása pusztán "statikus" lesz, a gazdasági törvényszerűségeket és kategóriákat a termelés reális fejlődési folyamataitól elszakítva tanulmányozzuk, a merő absztrakció világába jutunk, amely talaja lehet a dogi.iatizmu3nak. 6. Kevés szó esik a tananyagban a vállalatok egymás közti és a társadalommal való kapcsolatáról. Szükség volna a kapcsolatok jellegének megvilágítására, általánosan megfogalmazva a kérdést, szükség lett volna a vállalati újratermelés és az egész társadalmi újratermelés kölcsönös kapcsolatainak vizsgálatára. 7. Gálul kellett volna kitűzni az ipargazdaságtan által vizsgált jelenségek ás folyamatok ellentmondásosságának bemutatását. Hiszen a jelenségek lényegének tanulmányo zásában fő dolog a jelenségek ellentmondásosságának feltárása. 8. A nemzetközi Összehasonlítás elenyészően kevés, a közölt adatok elavultak, amit az előszóban lévő utalás sem ment. 9. Több helyen tárgyi tévedés zavarja meg az olvasót. így pl. a szövetkezeti ipar feladatát a lakossági szolgáltatásra korlátozza, holott ez tevékenységének mindössze 6-8 /i-át képezi; az ágazati kapcsolatok mérlegenek végső felhasználási részéhez! nemcsak felhalmozás, fogyasztás 03 export, hanem az elhasznált állóeszközök pótlását is beszámitjuk; a specializáció nem növeli a munkások szakmai képzettségét.
